Információ az elõadóról:
Esemény kezdete:
2009 december 2 - 16:00
Az emberiség vágya és törekvése a természet, s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerésére, évezredekre nyúlik vissza. Mindennapjaink munkája, gyakran szórakozása, olykor a vagyoni biztonságunk, sőt akár az életünk is szorosan függ az időjárástól. A meteorológia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszakában is ismerték, maga a szó is görög eredetű, jelentése: légkörtan.
A bennünket körülvevő légkör tulajdonságait megjelenítő meteorológiai (fizikai) paramétereket azonban (mint a légnyomás, hőmérséklet, nedvesség stb.) csak az elmúlt évezred közepe táján fogalmazta meg a tudomány. Ezt követte e légköri jellemzők mérésére szolgáló első eszközök, műszerek kifejlesztése (hőmérő, barométer, napfénytartam-mérő, szélmérő, stb.). E műszerek segítségével megkezdődtek és rohamosan elterjedtek a rendszeres mérések és megfigyelések. Az adatok birtokában pedig beindult a légkör, s ezen belül az időjárás fizikai törvényszerűségeinek fokozatos felfedezése.
Az időjárás a mindennapi életünket befolyásoló környezet szerves része, jövőbeni alakulásának ismerete, azaz előrejelzése az ember évezredes vágya. Az időjárás-előrejelzés igazi tudománnyá azonban csak az elmúlt százötven évben vált. Az előadás felvillantja e fejlődés mérföldköveit, amelyek mind kapcsolódnak a tudomány és a technika, különösképp a méréstechnika, a távközlés, a távérzékelés, az űrkutatás és döntően a számítástechnika másfél százados eredményeihez. Az előadás célja megismertetni az érdeklődőt az időjárás-előrejelző munka mai helyzetével is, bemutatni e globális tevékenység aktuális technikai és tudományos szakmai hátterét, s ezzel növelni a hallgatóság körében - a társadalmi és gazdasági élet csaknem minden területén egyre nélkülözhetetlenebb - időjárás-jelentések hitelét.
Végül az előadás foglalkozik a globális éghajlatváltozás aktuális kérdéseivel, azaz az időjárás-előrejelzések várható növekvő szerepével, a változó éghajlati viszonyok között.
