Geográfus MSc. záróvizsga tételek

• Szakmai törzsanyag

  1. A korszerű természetföldrajzi kutatás módszerei
  2. A korszerű társadalomföldrajzi kutatás módszerei
  3. A környezeti rendszerek működése és modellezése
  4. Környezeti krízisek magyarázata rendszerelméleti alapon
  5. A környezetbarát tájhasználat és földhasználat elvi alapjai
  6. Tájvédelmi terv készítésének lépései konkrét példával illusztrálva
  7. A tájértékelés irányzatai és módszerei
  8. Környezetminősítés és környezetértékelés példákkal
  9. A népességnövekedés és a globális problémák kapcsolata
  10. Antropogén hatások szerepe a tájdegradációban és az elsivatagosodásban
  11. A világ nagy gazdasági és geopolitikai centrumai régen és napjainkban, a hegemón ciklusok
  12. A globalizáció politikai földrajzi oldala
  13. A terek és térkapcsolatok jellemzése
  14. A legfontosabb térkategóriák társadalmi megjelenése
  15. A természet-piac-gazdaság fenntartható gazdasági megközelítése
  16. A fenntartható gazdasági projektek megvalósítási tanulmányai, azok elkészítésének lépései
  17. A K+F és fejlődés, K+F és innováció, a K+F társadalmi feltételei
  18. A projektmenedzsment alapvető lépései, a sikeres tevékenység kritériumai
  19. A magyarországi területfejlesztés eddigi korszakai és főbb mérföldkövei
  20. Az NFT és ÚMFT célrendszerének összehasonlítása
  21. A modellezés, mint ismeretszerzés és ennek földrajzi sajátosságai
  22. Egy földrajzi tárgyú modell és a rajta végezhető kísérleti lehetőségek bemutatása
  23. Az alakzat-felismerés és osztályozás statisztikus módszerei, földrajzi alkalmazások
  24. A vektoros és raszteres adatok összehasonlító elemzése, attribútum adatokkal való kapcsolatuk
  25. A digitális tematikus térképek és digitális domborzatmodellek szerkesztésének elméleti és gyakorlati feladatai

• Erőforrás- és kockázatelemző szakirány

  1. A légköri objektumok térbeli és időbeli léptékei. Szélsőséges időjárási jelenségek
  2. Az erőforrások feltárását és a kockázatok csökkentését segítő meteorológiai információk
  3. A természetes és antropogén éghajlat-alakító tényezők térbeli és jellemzői
  4. A globális felmelegedés miatt várható hatások a kontinenseken és az óceánokban
  5. A vízmérleg komponensei, az ezeket alakító természetes és antropogén hatások
  6. A felszín alatti vízkészletek összefüggései, az ezek mennyiségét és tisztaságát alakító tényezők
  7. A talajok minőségét befolyásoló természeti és társadalmi folyamatok
  8. A litoszféra erőforrásai és kockázatai
  9. A növényzettel kapcsolatos egészségi és más természetű kockázatok. A növényzet szerepe a környezeti kockázatok mérséklésében
  10. A bioszféra kínálta erőforrások és szolgáltatások. A bioenergia értékelése.
  11. Az emberi tényező szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben, a humán erőforrás fejlesztése
  12. Társadalmi jelenségek, folyamatok, mint a fejlődés kockázatai
  13. Globális társadalmi folyamatok, problémák
  14. A gazdaság fenntarthatóságának jellemzése
  15. A gazdaság sérülékenységének jellemzése
  16. A fenntartható fejlődés fogalma, ennek kialakulása és legfontosabb elvei
  17. Az Európai Unió és Magyarország fenntartható fejlődési törekvései
  18. ENSZ és EU jogszabályok illetve ajánlások a környezeti kockázatok mérséklésére
  19. A katasztrófavédelem, a kockázatmérséklés és a kárenyhítés hazai szabályozása
  20. Egy-egy település környezeti kockázatait meghatározó földrajzi jellemzők
  21. A katasztrófavédelem hazai intézményrendszere. Az állam, az önkormányzatok és a polgárok feladatai katasztrófaveszély esetén
  22. A veszélyes anyagok fajtái, jellemzőik, a velük szembeni elővigyázatossági intézkedések
  23. A katasztrófaveszély idején követendő magatartási tanácsok
  24. A fenntartható fejlődés elveinek társadalmi tudatosítását és betartását elősegítő és gátló tényezők
  25. A kockázatcsökkentés elveinek társadalmi tudatosítását és betartását elősegítő és gátló tényezők

• Régiómenedzser szakirány

  1. A település- és térségmenedzsment feladatai és tevékenységi köre
  2. A kistérségi menedzsment speciális feladatai
  3. Az önkormányzati menedzsment és az önkormányzati működés tényezőrendszere
  4. A helyi fejlesztési koncepciók felépítésének vázlatos bemutatása példákkal
  5. A térségi kulcsintézmények és személyeinek jelentősége a koncepcióalkotásban
  6. A város és vidék kapcsolatrendszer szerepe a kistérségi és a vidékfejlesztési koncepciókban
  7. Tapasztalatok bemutatása egy kijelölt térség fejlesztési koncepciójának elkészítése folyamán
  8. Helyi erőforrás felhasználási stratégia összeállítása, az érdekeltek bevonásának feltételei, formái
  9. Helyi termékek menedzsmentje és marketingje, eredet és minőségtanúsítványának szabályozása
  10. A helyi termékpálya kiépítésének legjobb példái az európai LEADER programban
  11. Együttműködések a helyi termékpálya beindítására Németországban a LEADER, a Regionen Aktiv és a Dorf Vital programok alapján
  12. A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásainak vizsgálata
  13. Az ipari tevékenység környezetföldtani vonatkozásai
  14. A hulladékgazdálkodás fogalmai, jogi háttere; a hulladék típusai
  15. A hulladékkezelés technológiai rendszere; a hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségei, az újrahasznosítás legfontosabb példái
  16. A település-gazdaságtan alapjai
  17. Az ingatlanpiac jellemző, különös tekintettel a marketing lehetőségeire és a financiális opciókra
  18. Vállalkozások, egyesületek és közintézmények szervezeti formái, működési szabályai, elvei
  19. A határon átnyúló, és az interregionális együttműködések feltételei és szabályozása a LEADER és az INTERREG programok alapján, a térségi együttműködések kiemelt példái
  20. A vállalat céljai; a vállalati működés stratégiai alapjai; a stratégiák típusai és jellemzői; a stratégiai menedzsment
  21. A vállalati logisztikai rendszer; termelés és szolgáltatás; a vállalati gazdálkodás alapelemei
  22. A vállalkozások finanszírozási tevékenységének jelentősége, lényege, alapvető elemei
  23. Vállalati hitelek típusai; külső saját tőke jellegű finanszírozási források: kockázati tőke; a magántőke típusai, rendszerezése
  24. A PR fogalma, kialakulásának története; a PR tevékenység célrendszere, tartalma, követelményei, szervezeti és személyi feltételei
  25. A PR tevékenység általános és gyakorlati munkafolyamatának tervezése, médiakapcsolatok, az elektronikus tömegkommunikációs eszközök

A diploma érdemjegye a szakdolgozat, gyakorlati munka portfóliója, illetve a záróvizsga eredményéből tevődik össze.