Jég és Föld - Magyar Tudomány Ünnepe a Földrajz Tanszéken

Több ponton rendhagyó előadóüléssel köszöntötte idén a Földrajz Tanszék a Magyar Tudo-mány Ünnepét. Amint ezt megnyitójában Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona tanszékvezető főiskolai docens is említette, szakítva a korábbi hagyománnyal, ebben az évben nem terveztük a saját kutatásaink bemutatását, hiszen pontosan egy hónapja a Tanszék 60 éves születésnapjához kapcsolódó „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” c. konferencián ezt 15 előadásban (és a megjelent tanulmánykötetben) megtettük. Ezért a mai napra egy aktuális, de a tananyagokban legfeljebb egyes részeiben szereplő témakört tekintettünk át, a krioszféra (a földrajzi burok szilárd víz alkotta része) múltját, jelenét és jövőjét.
Kapóra jött az elképzeléshez a Természet Világa c. nagy múltú és tartalmas jelenű fo-lyóirat felhívása. Eszerint, a lap 140-ik születési évében arra serkentik a hazai tudományos műhelyeket, hogy gyújtsanak egy-egy lámpást azaz népszerűsítsék a tudomány valamely ágát a Kárpát-medencében. A délután díszvendége, Németh Géza geográfus, a folyóirat szerkesz-tője és számos utazási élménykönyv szerzője, ezzel kapcsolatban elmondta ennek az időszak-nak a történetét és érzékeltette a mai kor küzdelmét, amellyel a tudomány egyre újabb ered-ményt igyekeznek mielőbb közreadni, dacolva a szellemi közeg aligha kedvező tendenciáival.
Ezt követte Németh Géza vetített képes élménybeszámolója Grönland jelenéről. A „Zöld Sziget” földrajzi képződményeit és életmódjának tanulságait is elénk táró beszámoló mindnyájunkban kedvet csinálhatott az utazáshoz. Csak azt a pézsmatulkot sajnáltuk, „akiből” az inuit (eszkimó) bennszülöttek kedvenc eledele, az ínycsiklandozó húspogácsa készült.
Idén két rendező is jegyezte a programot, hiszen a Tanszék mellett rendezőként a Ma-gyar Földrajzi Társaság nemrég újjáalakult Eger-Bükkvidéki Osztálya is bemutatkozott a D-épület Udvarhelyi Károly terme mintegy félszáz fős közönségének. Ez alkalomból dr. Dávid Árpád főiskolai docens az Osztály új elnöke köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta, hogy a földrajz népszerűsítését az előadóülések mellett terepbejárásokkal és más közösségi esemé-nyekkel is szolgálni fogja az új Osztály, melynek szakmai hátterét a Földrajz Tanszék, tagságát pedig a hallgatók valamint a térség gyakorlati szakemberek és más érdeklődői alkotják.
A múlt mindig aktuális – tapasztalhatja meg mindenki, aki csak egyszer is betéved Dávid Árpád előadásaira. Most sem kellett csalódnunk! Ha tiszteljük és értéknek tartjuk a bio-lógiai sokféleséget, akkor ugyanígy élvezzük a geológiai sokféleséget, amit pedig most az előadó le is szűktett a jégtakaróról és annak felszínformáló hatásairól árulkodó nyomaira. Nem maradhattak ki ebből ezúttal sem az életnyomok, amik puszta léte sem nyilvánvaló a jég szorításában). Az előadás lenyűgöző záró képe, egy jégben keletkezett természetes barlang-rendszer szikrázóan kék világa szóban alig érzékeltethető élménnyel nyitott ablakot a nyílt tengerre, Dávid Árpád megfogalmazásában a krioszféra jövőjére.
Erről a jövőről a márciusban véget ért Nemzetközi Poláris év volt hivatott koncentrált új ismeretekkel szolgálni. Az operatív felszíni és műholdas megfigyelések adathalmazát óriási hajókkal és tengeralattjárókkal, kutyaszán mozgatta állomásokkal, sőt a fókák homlokára (!) erősített érzékelő légszennyezés-detektorokkal kiegészítő megfigyelések 60-nál több ország munkáját fogták össze, több száz kutatási projektben, amelyek között a zord körülmények és az ottani társadalom kapcsolatának kutatása is szerepelt. Amint ezt (dr. Pajtókné dr. Tari Ilo-nával közös) előadásában dr. Mika János egyetemi tanár is említette, a jég a Föld 95 országá-ban válik a megismerés és hasznosítás tárgyává, miközben a globális felmelegedés majdnem mindenhol vékonyítja, veszélyezteti ezt a közeget.
Az előadó ülés nyomán, hétfő óta a Természet Világa lámpása Egerben is hirdeti Vilá-gunk megismerésének és e tudás széles körben terjesztésének a fontosságát.