Záróvizsga témakörök (2009) nappali és levelező tagozat

Záróvizsga témakörök (2009)

Növényrendszertan

A szárazföldi növények evolúciója és rendszere. A rendszerezés alapjai, modern filogenetikai rendszerezés módszere a (molekuláris) kladisztika. A szárazföldi növények ősei a vörös- (Biliphyta, Rodophyta) és zöldmoszatok (Viridiplantae, Chlorobionta: Chlorophyta, Charophyta). A mohák törzsei (Hepatophyta, Anthocerophyta, Bryophyta) jellemzése, rendszere. Az edényes növények (Tracheophyta) kialakulása, valódi száras növények, korpafűfélék- Lycopodiophyta. Zsurlók és páfrányok (Moniliphyta) jellemzése, rendszerezése.

A nyitvatermők kialakulása, magvas növények eredete. Nyitvatermők jellemzése, törzsei – Cycadophyta, Ginkgophyta, Gnetophyta, Pinophyta. A recens fenyőfélék (Pinophyta) fontosabb családjainak jellemzése fajaik alapján.

A legsikeresebb szárazföldi növények a zárvatermők (Magnoliophyta) kialakulása, fejlődése. A zárvatermők molekuláris kladisztikája. A zárvatermők fontosabb kládjai: ősi zárvatermők (ANITA), egyszikűek két kládja (fontosabb rendek: Alismatales, Asparagales, Liliales, Dioscoreales, Arecales, Poales,Zingiberales); Magnolidák (Magnoliales, Laurales, Piperales); valódi kétszikűek (Ranunculales, Proteales, Caryophyllales, Saxifragales, Vitales); Rosid I, Rosid II klád fontosabb rendjei; Asterid I és Asterid II klád fontosabb rendjei.

Ökológia

Ökológiai alapfogalmak: definíciója, tárgya, feladatai, a környezet és a populációk kölcsönhatásai, ökológiai alapelvek. A populációk ökológiai jellemzése, a populációdinamika alapfogalmai, élettáblák és túlélési görbék, denzitásfüggés és intraspecifikus verseny. Populciós modellek. Interspecifikus kölcsönhatások: kompetíció, predáció, parazitizmus, mutualizmus. Az ökológiai niche, diverzitás és mérése, szigetbiogeográfia.

A populációk, populációkollektívumok és az élettelen környezeti tényezők kölcsönhatásai. A fény, hőmérséklet, víz, talaj, mint ökológiai tényező, hatásai a növény és állatközösségekre. A vízi élettér ökológiája. Az éghajlat meghatározói, makroklíma, mikroklíma.

Az ökoszisztéma fogalma, anyag és energiaáramlás az ökoszisztémában, szerves anyag termelés. A bioszféra. A Föld klímarendszere, radiáció, légkör, globális éves energiamérleg. A légkör és a hidroszféra. Globális biogeokémiai ciklusok és tápanyagforgalom. A globális klímaváltozás általános és regionális következményei. Lég-, talaj- és vízszennyeződés globális és regionális következményei.

Növényszervezettan

1. A növényi sejtek molekuláris kompozíciója. A növényi sejt felépítése. A citoplazma és jellemzői, felépítése, funkciói fiziko-kémiai szempontból. A citoplazma mátrix felépítése. A plazmodezmoszok és szerepük. Az üregrendszer átalakulásai. Membránok, membránrendszerek. Az endomembránelmélet. Az endoplazmatikus retikulum és felépítése, funkciói. Riboszómák, poliszómák. Diktioszómák, a Golgi-apparátus. A citoszkeleton komponensei és azok funkciói. Kortikális mikrotubulusok. Kortikális ER. Alloplazmatikus sejtszervek, sejtfüggelékek: az ostorok és csillók felépítése. Mikrotestek (peroxiszóma, glioxiszóma). Burkolt vezikulumok. A színtestek (plasztiszok): proplasztiszok, kloroplasztiszok, kromoplasztiszok, leukoplasztiszok (amiloplasztiszok, elaioplasztiszok, proteinoplasztiszok), etioplasztiszok. A fotoszintetizáló sejtalkotók törzsfejlődése. A gránumos kloroplasztiszok „valódi” szerkezete, a legújabb modell. A plasztiszok fejlődési ciklusa. A mitokondriumok felépítése és funkciója. Anyagforgalmi mellék- és végtermékek. Olajtestek. A sejtmag és a kromoszómák. A sejtmag osztódása. A növényi sejtfal összetétele, szerkezete, szerepe. A sejtfalvastagodás típusai.

2. A szövet klasszikus és újabb fogalma. Az osztódószövetek csoportosítása és működése. A merisztémasejtek jellemzői. A csúcsmerisztémák. Az elsődleges szövetek eredete. A gyökér és a hajtás csúcsmerisztémája. Oldalmerisztémák (kambiumok). Interkaláris merisztéma. Merisztemoidok, sebkambiumok. Sebkambium-képződés. Bőrszövetek. Az epidermisz funkciói. Az epidermiszsejtek jellemzői. Gázcserenyílások (sztómák). Víznyílások (hidatódák). Növényi szőrök (trichómák) és típusaik. Emergenciák. Az epibléma. Másodlagos és harmadlagos bőrszövetek. Alapszövetek: valódi alapszövet, kiválasztó, váladéktartó, szilárdító alapszövetek. A parenchimaszövet. Intercelluláris járatok típusai. Az asszimiláló alapszövet. Raktározó alapszövet. Víztartó, szellőztető alapszövetek. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek. Szilárdító alapszövetek (kollenchima, szklerenchima). A szállítószövetek. A farész és a háncsrész elemei. Floém- és xylémelemek a nyitvatermőkben és a zárvatermőkben. Edénynyalábok és típusaik: egyszerű (radiális) és összetett (kollaterális nyílt és zárt, bikollaterális, koncentrikus) nyalábok. A gyökér zónái, a fiatal gyökér szövettani felépítése, szöveteinek kialakulása. Az endodermisz és élettani funkciója. A gyökér másodlagos vastagodása. Raktározó főgyökerek, hajtáseredetű gyökerek, gyökérgümők. Az elsődleges szárszerveződés alaptípusai. Elsődleges gyökér, szár valamint a levél szövettájainak (alap- és szállítószövetek) összehasonlítása (keresztmetszet). Sztéletípusok: protosztéle, szifonosztéle, eusztéle. A szár másodlagos vastagodása: nyitvatermő és zárvatermő (gyűrűslikacsú és szórtlikacsú fák) típus. Az évgyűrűk kialakulása és szerkezete. A lomblevél szöveti felépítése. A dorziventrális (vékonylemezű, bőrnemű/xeromorf) és az izolaterális (homogén és heterogén) levéltípusok. A C3-as és a C4-es levéllemez felépítése. A termés szövettana.

3. A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők sporofiton/gametofiton arányának változása az evolúcióban. Életmenet modellek: haplonták, diplonták és diplohaplonták (izomorf és heteromorf diplohaplonták). A mohák, harasztok és a magvas növények ivaros életmenete. Ivartalan életmenetek. Apomixis. Vegetatív szaporodás. Életformatípusok. 4. A gyökér morfológiája. Gyökérmódosulások. Gyökerek és más szervezetek kölcsönhatásával létrejövő módosulások. A vegetatív hajtás morfológiája. A szár. Elágazási típusok. A levél. A növények csoportosítása a hajtásrendszerük alapján. Lágyszár- és fásszártípusok. Hajtásmódosulások. A generatív hajtás morfológiája. A virág szimmetria viszonyai. A virágdiagramm és virágképlet. A virágzatok. A termés morfológiája, típusai. A termés és a magvak terjedése.

Növényélettan, Növényi biokémia és molekuláris biológia

1. A víz jelentősége és szerepe a növények életében. A vízellátás hatása a növény testének felépítésére és elterjedésére. A talajban lévő víz állapota és hozzáférhetősége a növény számára. A növények vízmérlege. A talaj kiszáradása és a növény vízállapotai közötti összefüggések. A víz útja a növényben: a talajból való belépéstől a sztómákon keresztül való távozásig. A sejtfal szerepe a vízfelvételben, az elasztikus modulus, a sejtmembránok vízvezető képessége, aquaporinok. Vízháztartás és vízgazdálkodás. A növény vízegyensúlyának fenntartása. Az alsó és a felső végmozgató kialakulása és jelentősége. A víz elpárologtatása: a transpiráció. A sztómás párologtatás fizikai jellemzői. A sztómamozgást befolyásoló külső és belső tényezők. A transzspiráció és szabályozása, a sztómamozgás mechanizmusai. A párologtatás intenzitásának mérése (potométerek és porométerek). Sztómakonduktancia és sztómarezisztencia. A növényi sejt és szövet vízviszonyainak jellemzésére szolgáló paraméterek és mérési lehetőségeik. A plazmolízis és formái. A vízpotenciál és részpotenciáljai. A vízpotenciál mérésére szolgáló módszerek.

2. A fotoszintetikus pigmentek, a fotoszintetikus apparátus szerkezete. A fotoszintézis fényreakciója és a gerjesztési energia sorsa. A II. fotokémiai rendszer felépítése és működése. Az elektronok útja a víztől a plasztokinonig. Az oxigénkiválasztás mechanizmusa. Az I. fotokémiai rendszer felépítése és működése. Az elektronok útja a PQ-tól a NADPH-ig. A fotofoszforilálás, a kemiozmotikus elmélet. A CO2 fixálása és redukciója a C3, C4 és CAM típusú növényekben. A külső környezeti tényezők szerepe a CO2 asszimilációjában. A fotorespiráció és kapcsolata a Calvin-ciklussal.

3. A növényi légzés általános jellemzése. A légzés intenzitását befolyásoló tényezők (külső, belső; az aerob és anaerob légzés viszonya, Pasteur-effektus, stb.). A mitokondriumok felépítése és legfontosabb funkciói. A glükóz biológiai oxidációja, a növények légzési lánca. A glükolízis. A pentóz-foszfát út, és élettani jelentősége. A citromsav-ciklus, energetikai jelentősége és kapcsolata az anyagcserével. A terminális oxidáció, a mitokondriális terminális oxidázok. A glioxalát ciklus, kapcsolata a citromsav-ciklussal és a zsírsavak oxidációjával. Proton- és elektronszállítás a mitokondrium kapcsoló membránjában. Az oxidatív foszforiláció. A direkt végoxidázok. Speciális növényi légzésformák. A cianid-rezisztens légzés és fiziológiai jelentősége.

4. A transzportmechanizmusok csoportosítása. A sejtfal szerepe az anyagfelvételben: az ionok és a töltés nélküli anyagok kezdeti belépése. A membrántranszport. Közvetített anyagtranszport (kémiai módosulással, kémiai módosulás nélkül: közvetített passzív és aktív transzport). A közvetített aktív transzport (szimport, antiport, uniport). Protontranszportáló ATP-ázok, karrier- és csatornafehérjék (speciális ioncsatornák). Az egyes kompartmentumok közötti transzport (membrántranszlokátorok típusai, speciális ioncsatornák, porinok). Transzlokáció a növényben. A sejtek közötti rövidtávú transzport. Hosszútávú szállítás a növényben. A gyökéren keresztül a hajtásba történő transzport. Anyagszállítás a háncsban. Apoplazmatikus és szimplazmatikus szállítás fogalma (plazmodezmoszok, transzfersejtek szerepe). Asszimilációs termékek transzportja. Anyagszállítás a floémban.

5. A szénhidrátanyagcsere fő útjai és kompartmentációja a növényi sejtekben. A szénhidrátanyagcsere főbb szabályozó mechanizmusai. A keményítő, a szacharóz bioszintézise, raktározása és lebomlása. Cukoralkoholok és oligoszacharidok, mint transzportálódó asszimilátumok. A fruktánok, mint raktározott szénhidrátok előfordulása a növényvilágban, típusaik, fiziológiai jelentőségük, anyagcseréjük. A cellulózszintézis jellegzetességei.

6. A talaj, mint tápanyagforrás. A talaj kémhatása és pufferoló képessége, a pH hatása a talajban lévő tápelemek felvehetőségére. A talaj-növény rendszerben lejátszódó folyamatok és kölcsönhatások. A növények növekedése, hozama és a szövetek tápanyag-koncentrációja közötti összefüggések. A növények ásványos táplálkozására vonatkozó alapvető jelentőségű törvények (Liebig-féle minimumtörvény, Mitscherlich-szabály). A hidroponikus kultúrák lényege és jelentősége. Tápelemek: makroelemek és a legfontosabb mikroelemek, fiziológiai jelentőségük. A tápanyagutánpótlás (műtrágyázás) élettani alapjai.

7. A nitrogén körforgalma a növényben és a természetben. Nitrogénforrások a növény számára. A nitrogén-autotrófia. A szervetlen nitrogénvegyületek felvétele és asszimilálása. Az adaptív és konstitutív enzimek szerepe és működése a nitrátredukció folyamatában. Az egyes aminosavak és aminosavcsaládok bioszintézise és kapcsolata az anyagcsere más útvonalaival. A szimbiotikus és a nem-szimbiotikus N2-fixálás biokémiája és fiziológiája: a nitrogenáz enzimkomplexum felépítése és működése. A nitrogénfixálás produktumai: az amidok és az ureidek szintézise.

8. A növekedés és fejlődés fogalma. A növények növekedésének és fejlődésének jellemzése. Az auxinok és metabolizmusuk. Hatása a növekedésre és fejlődésre. A gibberellinek és citokininek fiziológiai hatásai és metabolizmusuk. Az ABA és etilén fiziológiai hatásai és anyagcseréjük. A brassziszteroidok. A poliaminok. Egyéb természetes növekedés-szabályozók.

9. A növényeket érő stressztényezők és az ellenük kialakult védekezés, a stresszválasz, a szignáltranszdukció mechanizmusa, a konstitutív és induktív tolerancia mechanizmusok bemutatása, a növény sejt- ill. anyagcsereszintű válaszainak értelmezése. A hőmérsékleti stresszek. A vízhiánystressz. A látható fény és az UV-B sugárzás okozta stressz. A nehézfémstressz. A légszennyezők és a xenobiotikumok okozta stressz. Az oxidatív stresszek, és az antioxidáns rendszerek. Biotikus stresszek.

Növényi biotechnológia

1. A növényi biotechnológia és géntechnológia fogalma, tárgya, célja és gazdasági jelentősége, módszereinek csoportosítása. Az in vitro növény-sejt-növény rendszer (morfogenezis, organogenezis, szomatikus embriogenezis).

2. Az ivaros szaporodás biotechnológiája (embrió- és portokkultúrák, generatív sejt-, szerv- és szövettenyészetek, az apomixis biotechnológiája).

3. Az ivartalan szaporodás biotechnológiája. Az in vitro mikroszaporítás alapjai, módszerei. Merisztématenyésztés. Rejuvenilizáció. Kórokozó-mentesítés. A mesterséges mag. Az in vitro génbank. Kriobank (krioprezerváció).

4. A genetikailag módosított (GM) növények. A biotikus stressz-rezisztens, az abiotikus stressz-rezisztens és az anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. A GM növények, mint bioreaktorok. A növényi géntechnológia kockázatai, társadalmi jelentősége és törvényi szabályozása.

Növényi ökofiziológia és vizsgáló módszerei

A növények és a környezet kölcsönhatásai. A környezeti források és a növények fiziológiai toleranciája, a növényfajok elterjedése. A környezeti tényezők természetes és antropogén eredetű változásai és a növényi válaszreakciók (egyedei, populáció, és társulásszintű fiziológiai adaptáció, akklimatizáció). A környezeti tényezők és a fotoszintézis összefüggései. Adaptációs és toleranciamechanizmusok a poikilohidrikus, homoiohidrikus, a glikofita, a halofita és a xerofita növényfajokban. Ökofiziológiai terepi- és laboratóriumi módszerek alkalmazása a környezeti változások diagnosztizálásában és biomonitoring rendszerekben.

Genetika, mikrobiológia

A DNS felépítése, az örökítő anyag jellegének kísérleti bizonyítása: transzformáció, bakteriofágok, fehérjeszintézis.

A genetikai szabályozás, Operon-elmélet. Genetikai alapfogalmak tanítási lehetőségei és problémái.

Mendel-szabályok. Az intermedier és a domináns-recesszív öröklődés, nemhez kötött öröklődés, extranukleáris öröklődés.

A genetikai információ megváltozásának evolúciós jelentősége és típusai.

A mikroorganizmusok szerepe a bioszférában.

A nem fototróf mikroganizmusok ATP-szintézise, anyagcseretípusai.

Vírusok szaporodási stratégiái és ökológiai jelentőségük.

A környezet szerepe a mikrobapopulációk növekedésében.

Biogeográfia

A biogeográfia illetve állatföldrajz tárgya, módszerei. Az éghajlat hatása az élővilág elterjedésére. Az elterjedést befolyásoló földtörténeti változások. Éghajlat, földrajzi övezetességek, és az élőlények. A negyedidőszak klíma- és faunatörténete, evolúciós dinamikája. A szétterjedés külső és belső tényezői, szerepe a fajképződésben. Regionális állatföldrajz. A szétterjedés és kolonizáció. Az área tulajdonságai. A biomok regionalitása és evolúciótörténete. Lemeztektonika és filogenetikus biogeográfia. Az analitikus és regionális biogeográfia: a nagy biociklusok regionális biogeográfiája, faunája és faunagenezise. A növényföldrajz fogalma, kialakulása. Flóra és vegetáció. A vegetáció egységei, vegetációzónák, zonalitás. A Föld növényzeti övei, a Föld flórabirodalmai. Esőerdők, szavannák. Esős nyarú és állandóan száraz szubtrópusi területek. Mérsékeltövi füves puszták, erdőssztyeppek, lombos- és tűlevelű erdők, tundraterületek. Flórabirodalmak. A magyar flóra és növénytakaró kialakulása, a magyar flóra összetétele. Magyarország növényföldrajzi felosztása, a Kárpát-medence növényföldrajza. A kárpát-medencei flóra összetétele, kialakulása.

Élőhelyismeret

Növénytársulástan és élőhelytipológia. Alapfogalmak: klímazonalitás, szukcesszió, zonáció, aszpektusok, kitettség, állományklíma. Hazánk és a Kárpát-medence potenciális vegetációjának vázlata, Magyarország aktuális vegetációja. A Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Az előadásokon és gyakorlatokon, a következő feladatokat kell megoldani a hallgatóknak: Az élőhelyek tipizálása, beazonosítása fotóról és terepen is. Fajkészletük – domináns-, és karakterfajok – készségszintű elsajátítása, felismerésük, meghatározásuk. Az élőhelyek fiziognómiai, termőhely ismereti sajátosságainak megismerése.

Természetvédelem

Környezetvédelmi alapfogalmak. Környezet-szennyezés, terhelés, terhelhetőség, tűréshatár, érzékenység.. A környezetvédelem és a természetvédelem. Nemzetközi és hazai helyzet. Az EU környezetvédelmi programjai. A levegő szennyezettsége. Levegőtisztaság védelem. Szennyező anyagok viselkedése a levegőben, szállítás, eloszlás, kiülepedés. Szmog. Talaj- és vízszennyeződés, szervetlen és szerves szennyezők talajbeli viselkedése.

Az ipari termelésből származó környezetvédelmi problémák. Az energiatermelés hagyományos és alternatív útjai. Hulladékok és hasznosításuk. Környezetkímélő, zárt technológiák. A közlekedésből származó szennyező anyagok. Zaj- és rezgésártalmak. A vízszennyezés ökológiája és hatása. Vízi környezetvédelem, ivóvíz termelés, ipari vízgazdálkodás, mező-, erdőgazdasági vízellátás, üdülő- és fürdővíz, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kezelés, vízgazdálkodás. Az eutrofizálódás és ellene való védekezés. A természet- és környezetvédelem fogalma, viszonya, alapelvei. Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás, ózonprobléma, savas ülepedés, vizek szennyezettsége, urbanizáció, talajok termőképességének csökkenése. A természet- és környezetvédelem legfontosabb hazai feladatai. Fontosabb természet- és környezetvédelmi nemzetközi egyezmények. A természetvédelem hazai és nemzetközi szervezetei (IUCN, UNEP, WWF), struktúrája (Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, Természeti Területek). A környezetszennyezés biológiai indikátorai. A biodiverzitás értékelése, a biodiverzitást veszélyeztető tényezők. Populáció- és fajszintű védelem, a gyakorlati természetvédelem.

Talajtan

A talajképző tényezőkről általában. Magyarország alapkőzetei, térbeli eloszlásuk. A talajképződés folyamatai (mállás, humifikáció, mineralizáció). A humuszanyagok szerkezeti sajátosságai.A talajok fizikai tulajdonságai, szemcseméret és vízgazdálkodás összefüggései. Szemcsék minőségi típusai. A talajkolloidok és felületi sajátosságaik. Ionadszorpció, ioncsere és törvényszerüségeik. Bázis-telitettség és adszorpciós kapacitás. Kemoszorpció, molekulaadszorpció. Protolitikus folyamatok és pufferkapacitás. A talajok savanyusága és lúgossága.A talaj pH direkt és indirekt növényökológiai hatásai. Savanyú és szikes talajok javítása. A talajok tápanyaggazdálkodása, tápanyagtőke és felvehető tápanyagtartalom. A pH hatása a tápanyagok felvehetőségére. A redox folyamatok jelentősége a talajokban. A talajok textúrája, mechanikai sajátosságai.

Biokémia

A létfontosságú fontosságú elemek csoportosítása, a biokémiai evolúció. Az aminosavak szerkezeti felépítése, főbb sajátosságai és kémiai reakciói. A fehérjék rendszerezése, térszerkezetének főbb jellemzői. Enzimkatalizált reakciótípusok, az enzimreakciók kinetikája. A nukleinbázisok, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. A monoszacharidok és poliszacharidok jellemzése. A lipidek osztályozása, főbb fajtái. A lipidek lebontása és bioszintézise. Az aminosavak és fehérjék bioszintézise és lebontása. A transzaminálás mechanizmusa. A karbamidciklus. A nukleotidok átalakulása, a nukleinbázisok és nukleotid alapú koenzimek bioszintézise. A glikolízis folyamatának mechanizmusa. A citrátciklus.

Bioorganikus kémia

Az előadás az alábbi természetes szénvegyületekre vonatkozó ismereteket foglalja össze: Másodlagos anyagcsere termékek, antibiotikumok, hormonok, vitaminok, természetes szinezékek és pigmentek. (Terpenoidok, fenoloidok, flavonoidok, alkaloidok, porfirinek, glikozidok, szteroidok.)

Molekuláris biológia

A kromoszomális DNS szerveződése. A génexpresszió biokémiai értelmezésének alapjai. DNS replikáció és hibajavítás. Transzkripció. Transzláció. Nukleinsavak és fehérjék izolálása és vizsgáló módszereik. Blottolási és hibridizációs technikák. Restrikciós analízis. Klónozás. DNS könyvtárak. Oligonukleotid szintézis. PCR, LCR. DNS szekvenálás, genom projektek. Fehérje expressziós rendszerek. Immunológiai módszerek.A molekuláris biológiai vizsgáló módszerek részletes ismertetésére a laboratóriumi operátor szakirányon az 5. félévben felvehető kurzusom belül kerül sor.

Gyakorlat: DNS és RNS izolálás, agaróz gélelekroforézis, restrikciós analízis, PCR, fehérjék izolálása és vizsgálata poliakrilamid gélelektroforézissel.

Állatszervezettan, -rendszertan, -élettan, evolűció

Külső és belső váz fogalma. Gerinctelenek vázrendszere: férgek, ízeltlábúak, puhatestűek, tüskésbőrűek vázrendszere. Gerincesek vázrendszere, az emlősök koponyájának felépítése.

Nyílt és zárt keringés fogalma. Fonalférgek, gyűrűsférgek, ízeltlábúak, puhatestűek keringése. A szív felépítése és funkciója gerinctelen és gerinces állatokban. Gerincesek keringési rendszere.

Vesetípusok a gerinctelen állatokban: elővesécske, vesécske és Malpighi edények felépítése előfordulása a különböző állattörzsekben. Gerincesek vesetípusai, és felépítése, az utóvese embrionális fejlődése, kapcsolata az ivarszervekkel hím és nőstény állatokban, előfordulása a különböző gerinces osztályokban.

Külső és belső légzés fogalma. Légzőmozgások, levegő, O2 és CO2 nyomásának alakulása a légzés különböző fázisaiban. Légcsere a tüdőben, O2 és CO2 szállítása. O2 és CO2 leadás és felvétel szabályozása: belégzés kilégzés intenzitásának változása, pH és metabolizmus végtermékeinek szerepe a szabályozásban. A légzés szabályozása.

Véráramlás: artériás és vénás vérnyomás. Miogén és neurogén tónus fogalma. Áramlási és metabolikus autoreguláció fogalma szerepe a véráramlás szabályozásában. A vérnyomás idegi és hormonális szabályozása. Szívműködés: ingerületképzés és vezetés a szívben, lassú és gyors akciós potenciál jellemzése. Szívműködés szabályozása: szív beidegzése, hormonális szabályozása.

Embrionális fejlődés. Ivarszervek működésének hormonális szabályozása: hypothalamusz hipofízis gonadotróp hormonjai és hatásuk az ivarsejtek termelésére. Hím nemi működések: hímivarsejt termelés, erekció, ejakuláció. Tesztoszteron termelése, hatásai, inaktiválása. Női nemi működések: petefészek hormon szekréciója. A tüszőérés folyamata és hormonális szabályozása. Endometriális ciklus. Terhesség, placenta hormon termelése.

A populációk, populációkollektívumok és az élettelen környezeti tényezők kölcsönhatásai. A fény, hőmérséklet, víz, talaj mint ökológiai tényező, hatásai a növény és állatközösségekre. Az éghajlat meghatározói, makroklíma, mikroklíma.

A populációgenetika lényege. A populációk géngyakoriságának változása. A populáció variabilitását növelő és csökkentő tényezők. Az evolúció folyamatának populáció szinten való értelmezése.