| A tantárgy megnevezése Történeti kultúrföldrajz |
Kód NBT_FD148K2 |
Kreditszám 2 |
| A tantárgyért felelős szerbezeti egység Földrajz Tanszék |
A kurzus jellege Előadás |
Kontaktóraszám 28 |
| Előfeltételek nincs |
Az értékelés formája Kollokvium |
Tantárgy leírása
A tantárgy tanításának alapelvei és céljai
A tantárgy célja, hogy bemutassa a történeti kultúrföldrajz tudománytörténetének fő állomásait, legfontosabb paradigmáit, kutatásának módszertanát és eszközeit. A tantárgy célja továbbá, hogy bemutassa a kultúrföldrajz beágyazódását a földrajztudomány rendszerébe, kapcsolatát más tudományterületekkel.
A történeti kultúrföldrajz, mint a társadalmi-, szociális-, etnokulturális- és gazdasági változások a felszínre, illetve a tájszerkezetre gyakorolt hatását kutató, a történeti földrajz keretébe illeszkedő diszciplína lehetőséget kínál arra, hogy megértesse szűkebb és tágabb környezetünk néhány olyan régiójának tájfejlődését, ahol a tradicionális társadalomszervezet és gazdálkodás karakteres tájszerkezeti és antropogén morfológiai együtteseket eredményezett. A történeti kultúrtáj mintázata, illetve reliktum és perzisztens elemei térségünk egy-egy zónájában különösen élesen, egységesen formálódtak és egy sor gazdasági- társadalmi -szociális ok miatt máig fennmaradtak. A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókkal ezen folyamatok kialakulását, a tényezők közötti időbeli és térbeli kapcsolatokat. A folyamatok elemzése és összefüggéseik felismerése, megértése, diakron és szinkron megragadása segítséget nyújthat a tájvédelem megszervezésében, és az olykor tartósan depressziós térségek számára a természetvédelmi, ökomuzeális és ökoturisztikai célok tervezésében és megvalósításában.
A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:
A kultúrföldrajz fogalma, helye a tudományok rendszerében. A kultúrföldrajz irányzatai, kutatásának tárgya, a kutatás módszere és eszközei, a kutatómunka kihívásai. Kapcsolata más földrajzi diszciplinákkal.
A Kárpát-medence tájfejlődését befolyásoló folyamatok. A táj átalakulásának, átalakításának jellemzői az alföldi és a hegyvidéki tájakon.
Kultúrtörténeti emlékek, hagyományok, védett értékek – a megőrzés és a hasznosítás lehetőségei magyarországi példák alapján. Budapest történeti kultúrföldrajzi sajátosságai.
Sajátos kultúrföldrajzi folyamatok és hatásuk bemutatása néhány távoli táj példáján.
Módszerek: prezentációval szemléltetett előadás, szövegfeldolgozás, hallgatói előadás, vita.
Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Szóbeli kollokvium, a létszámtól függően írásbeli esszé
Kötelező irodalom:
- Bulla Béla - Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza, Budapest, Lucidus Kiadó 1999.
- Kocsis Károly: Társadalom és gazdaság napjainkban a Kárpát-medencében. In: Bulla Béla - Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza, 339-358 p. Budapest, Lucidus Kiadó 1999.
Ajánlott irodalom:
- Borsos Balázs : Táj-ember-kultúra. Az ökológiai megközelítés társadalomtudományi alkalmazásához. Dimenziók 2(3), 1994, pp. 95-105
- Cole, J. W. - Wolf, E. R. : The Hidden Frontier - ecology and ethnicity in an alpine valley. New York, 1974
- Dékány István : Mi a kultúrföldrajz (Anthropogeographia) és jelentősége? Magyar Középiskola, 1920, XIII. 7-10. 82-91.
- Dékány István : Az ember és környezete viszonyának új elmélete. Földrajzi Közlemények. 1924 LII. kötet I-III. füzet 1-23.
- Hard, Gerhard : Die Geographie. Eine wissenschaftstheoretische Einführung. Walter de Gruyter. Berlin-New York, 1973
- Jäger, H. : Historische Geographie. Georg Westermann Verlag, Braunschweig, 1969
- Jäger, H. : Entwicklungsprobleme europäischer Kulturlandschaften. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1987
- Mendöl Tibor : Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. Magyar Szemle Társaság. Budapest, 1932
Tantárgyfelelős: Ütőné Dr. Visi Judit
Oktatók: Ütőné Dr. Visi Judit
