Tudományos Szieszta

Földrajz és Környezettudományi Intézet

Varázstorony

(Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ)

Külső kapcsolatok

FutureRFID - Az RFID/NFC technológia továbbfejlesztési lehetőségei az "Internet of Things" koncepciói mentén - TÁMOP pályázat
Alkalmazható természettudományok oktatása a Tudásalapú Társadalomban - TÁMOP pályázat
EKF TTK Mesterképzés a Tudásalapú Társadalom szolgálatában - TÁMOP pályázat

Antropogén tájformálás

A tantárgy megnevezése
Antropogén tájformálás
Kód
NBT_FD113K3
Kreditszám
3
A tantárgyért felelős szervezeti egység
Földrajz Tanszék
A kurzus jellege
Előadás
Kontaktóraszám
28
Előfeltételek
nincs
Az értékelés formája
Kollokvium
 

Tantárgy leírás

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai

A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék a kultúrtájak fejlődésfázisait, változását és perzisztenciáját, a tájháztartásba való emberi beavatkozás komplex következményeit. A modern és széleskörben elfogadott megközelítés szerint a táj hosszú természettörténeti és rövid, de igen hatékony gazdasági, társadalomtörténeti fejlődés eredménye. Más megfogalmazásban a tájat természetes és antropogén tájalkotó tényezők építik fel, ahol az ember tájátalakító hatását, annak gyakorisága, erőssége és gyorsasága miatt különleges hely illeti meg a tájalkotó tényezők között. 

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

A hallgatók az előadáson megismerik tájvédelem terminológiájában a tájátalakítás mértéke alapján megkülönböztetett természeti-, kezelt-, megművelt, szuburbán-, és urbán tájak jellemzőit. A kurzus során bemutatásra kerülnek az antropogén táj megjelenésében a legszembetűnőbb komponensek: az emberi településállomány és a gazdasági tevékenység különböző formái (mezőgazdaság, bányászat, ipar, közlekedés) a tájdegradációtól a természetközeli kultúrtájak finom mintázatáig. Az antropogén hatások intenzitásától és minőségétől függően kultúrtáj nem stabilis, állandóan változik, átalakul, de egyes komponensei stabilizálódhatnak is. Ez alapján különböztetjük a tanulmányok során meg a kultúrtáj reliktum (maradvány) és perzisztens(recensen fejlődő) elemeit. Ezek sokszor hozzájárulnak a táj diverzitásához - tájképi, ökológiai, agrár- és ipari hasznosítási értelemben egyaránt.

Módszerek: Előadás, Internetes szemléltetés, a prezentációk átadásával.
Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Szóbeli kollokvium, a létszámtól függően, esetleg írásbeli résszel.

Kötelező irodalom:

  • Erdősi F.: A társadalom hatása a felszínre, a vizekre  és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
  • Kerényi Attila : Általános környezetvédelem: globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995
  • Marosi S. : Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Elmélet -Módszer - Gyakorlat 35. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1980
  • Szabó J. : A társadalom hatása a földfelszínre (antropogén geomorfológia). in: Borsy Z. (szerk.): Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1993. pp. 500-518.

Ajánlott irodalom:

  • Rathjens, C.: Die Formung der Erdoberfläche unter dem Einfluß des Menschen. Grundzüge der Anthropogenetischen Geomorphologie. B. G. Teubner, Stuttgart. 1979.
  • Bartha Imre, 2008: A balatoni viharjelzés története és a meteorológiai szolgáltatások fejlődése a kezdetektől napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat, 40 o. 

Tantárgyfelelős: Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona
Oktatók: Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona

Languages

Belépés

nEtSZKÖZKÉSZLET

TTK logo

Regionális Tudásközpont

International Conference on Applied Informatics