Tudományos Szieszta

Földrajz és Környezettudományi Intézet

Varázstorony

(Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ)

Külső kapcsolatok

FutureRFID - Az RFID/NFC technológia továbbfejlesztési lehetőségei az "Internet of Things" koncepciói mentén - TÁMOP pályázat
Alkalmazható természettudományok oktatása a Tudásalapú Társadalomban - TÁMOP pályázat
EKF TTK Mesterképzés a Tudásalapú Társadalom szolgálatában - TÁMOP pályázat

Környezettani alapismeretek tematika

Környezettani alapismeretek

Kód:NBT (v. LBT)_ KR015_K2 Kredit: 2 Vizsga: kollokvium (írásban)

Tantárgyfelelős: Dr. Kárász Imre tszv. egyetemi tanár

 

A tárgy részletes tematikája

 

 

1. Miért szükséges a környezettani műveltség? Helyzetkép életterünkről. Környezet fogal-ma, az ember környezete: természeti, épített és társadalmi környezet és kapcsolatuk egy-mással. A környezet természeti elemeinek (víz, levegő, talaj, élővilág és táj) változási irá-nya, mértéke és tendenciája különböző léptékben. Az ember szerepe és felelőssége e vál-tozásokban és a minőségi élethez szükséges feltételek fenntartható biztosításában. Az em-beri tevékenység hatásának mérhetősége, az ökológiai lábnyom. A környezettudatosság fogalma, szükségessége, jellemzői.

 

2. Az ember előtti bioszféra. A Föld kialakulásának körülményei (becsapódások, őslégkör) és speciális helyzete a Naprendszerben. Az élet megjelenése és a biológiai organizáció fo-lyamata, szerveződési szintek és trendek. A környezet változása és az élővilág folyamatos alkalmazkodása (oxidáló légkör, légzés kialakulása, hőmérsékleti kilengések, ózonpajzs, kontinensvándorlás, becsapódások). A bioszféra változásának nyomai és hatásuk napja-inkban (pl. fosszilis energiahordozók, jégterületek).

 

3. A környezet változása az ökológiai társadalomtól a fogyasztói társadalomig. Az em-ber megjelenése, a természet leigázásának kezdete. Az ökológiai társadalom jellemzői. A környezet változása az ókortól napjainkig. Az emberi tevékenység hatásai (urbanizáció, ipar, mezőgazdaság, közlekedés, fajok behurcolása, erdőirtás, háborúk, tudományos kuta-tás, az élettér szennyezése stb.).

 

4. A fogyasztói társadalom környezeti képe és politikája. A társadalom és a környezeté-nek változásai a XX. században (népességrobbanás, erőforrások intenzív használata, nuk-leáris energia megjelenése, műanyagok térhódítása, mesterséges elektronikus sugárzás, in-formációs forradalom, globális gazdaság stb.). A környezetszennyezés és átalakítás követ-kezményei különböző tér- és időskálán, a megoldásukra kialakított cselekvési rendszer: a környezetvédelem alapfogalmai és kialakulásának fontosabb állomásai (környezetvédelmi világkonferenciák.

 

5. Napjaink legfontosabb környezeti kérdései és problémái. A globális változások ant-ropogén okai, Környezeti krízis ökológiai válság. A növekedés határai, világmodellek. Az emberi igények és az élhető környezet összefüggései. Az épített környezet (települések, hálózatok) főbb jellemzői és hatásai. A globális ökológiai szemlélet szükségessége.

 

6. A Föld egyetlen ökológiai rendszer. Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tu-domány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudo-mány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális szerveződési szintek (populáció, biocönó-zis, holocönózis, biom, bioszféra) és topográfiájuk. Ökoszisztéma értelmezése, szerkezete és működése. Természetes, félkultúr és kultúr ökoszisztémák jellemzői. Biodiverzitás, bioindikáció és biomonitorozás értermezése.

 

7. A levegőkörnyezet. A légkör (atmoszféra) fogalma összetétele, szerkezete, dinamikája. A légköri változások (pl. üvegházhatású gázok, felszín közeli és magas légköri ózon, aero-szolok, porszennyeződés, szmog) és hatásuk az élővilágra. Az éghajlat egyezmények.

 

8. A szárazföldi környezet (litoszféra-pedoszféra).A földkéreg és a talaj jellemzői és funk-ciói. A talaj szerkezete és az élővilág kapcsolata. Az erózió, a defláció, a talajsavanyodás, a szikesedés, a sivatagosodás okai és következményei. A talajszennyezés és az élelmisze-rek kapcsolata. A növényzet szerepe a talajvédelemben és a tájvédelemben. A talajműve-lés kémiai, fizikai és biológiai következményei.

 

9. A vízi környezet (hidroszféra). Édesvizek és óceánok, a víz szerepe az élet kialakulásá-ban és fenntartásában. A Föld vízkészletének dinamikája (ár-apály, tengeráramlatok, csa-padékeloszlás, jég-víz-pára, El-Nino-jelenség, hurrikán-cunami). A víz szerepe az emberi társadalomban és használatának következményei.

 

10. Az élő természeti környezet. Az élőlények és rendszereik, mint egymás környezetei (bio-tikus környezet). Zonalitás, az élővilág topográfiai rendje a Földön. Az élővilág természe-tes változása térben és időben (szukcesszió), Anyagforgalom és energiaáramlás az élő rendszerekben, biogeokémiai ciklusok.

 

11. A természetmegőrzés szükségessége, lehetősége és módjai. A természet- és környe-zetpolitika alapelvei, természetvédelmi világstratégia. A természetmegőrzés eredményei és legfőbb feladatai hazánkban és a világon. A környezetvédelmi és természetvédelmi tör-vények és a Nemzeti Környezetvédelmi Program.

 

12. Az egyén szerepe és lehetőségei a fenntartható környezet megteremtésében és megőrzésében. Jövőkép. A fenntartható fejlődés és a fenntarthatóság fogalma, értelmezése. Ok-tatás és nevelés a fenntarthatóságért. A fenntarthatóság elvei és mutatói, az elvek érvényesítése a gyakorlatban. A civil szervezetek szerepe a fenntarthatóságot biztosító élet-szemlélet és életmód kialakításában.

 

 

Irodalom

Mészáros E. (2002): A környezettudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Bp.

Vida G. (2001) : Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó, Bp.

Kárász I. (1990): Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. Typotex Kiadó, Bp.

Al Gore (2006): Kellemetlen igazságok. Göncöl Kiadó, Bp.

Wackernagel M.- Rees W. E. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, Bp.

Kerényi A. (2003): Környezettan. Mezőgazda Kiadó, Bp.

Láng I.(főszerk.) (2002): Környezet- és természetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp.

Láng I.(főszerk.)(1993): Környezetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp.

 

 

 

 

 

 

Környezettani alapfogalmak

 

adaptáció

adalék anyagok

aerob élőlények

aeroszol

akklimatizáció

albedo

allelopátia

allergének

alternatív energia

antropogén hatások

antropogén szennyezőanyagok

átlagos imissziós norma

berni egyezmény

biocönózis(életközösség)

biodiverzitás

biodiverzitás egyezmény

biogáz

biológiai egyensúly

biológiai indikáció

biológiai szerveződés

biológiai szerveződési szintek

biológiai termelőképesség

biom

biomassza

biomassza-produkció

biomonitorozás

bioszféra

biotechnológia

biotermék

bonni egyezmény

civilizációs ártalmak

civilizációs korrózió

decibel

defláció

diszturbáció

életciklus elemzés

életközösség

életminőség

élettelen környezeti tényezők

El-Nino jelenség

élő környezeti tényezők

eltartóképesség

emisszió

energiaáramlás

energiaerdő

ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP)

erózió

értékrend

eutrofizáció

fenntartható fejlődés

fenntarthatóság

fokozottan védettség

folyamatos rekultiváció

fosszilis tüzelőanyagok

fotoszintézis

Föld Napja

freonok

füstköd (szmog)

Gaia-elmélet

géntechnológia

geotermikus energia

globális elv

globális környezeti problémák

globális szemlélet

globális vállalat

havária

herbicidek

hidroszféra

hőmérsékleti inverzió

hulladékhasznosítás

immisszió, indikáció

IUCN

kemoszintézis

klónozás

kommunális hulladék

kommunális szemét

komposzt

kondenzációs mag

korlátlan növekedés paradigmája

környék

környezet

környezet szférái

környezetbarát termék

környezeti nevelés

környezeti tűrőképesség

környezeti világválság

környezetpolitika

környezetszennyezés

környezettudatosság

környezettudomány

környezetvédelem

krioszféra

kultúreutrofizáció

légkör (atmoszféra)

légszennyezés

London típusú füstköd (redukáló szmog)

Los Angeles típusú füstköd

magyarországi környezetvédelmi mozgalmak

másodlagos vegetáció

melléktermék hasznosítás

mélyökológia

monitoring

Montreáli Jegyzőkönyv

mulcs

mutagén anyagok (ágensek)

napelem

napenergia hasznosítás

Néma Tavasz

nemzeti park

nitrogén-korforgalom

nooszféra

növekedés határai

növényzet felszínalakító szerepe

ózonlyuk

ózonpajzs

ökológia

ökológiai etika

ökológiai folyosó

ökológiai környezet

ökológiai potenciál

ökológiai tényezők

ökológiai tolerancia

ökoszisztéma

öntisztulás (öntisztuló képesség)

őshidroszféra

pollenallergia

porszennyezés

produkcióbiológia

radioaktív szennyezés

ramsari egyezmény

rekultiváció

Riói ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről

Római Klub

savas eső

savas ülepedés

sivatagosodás

sózás ökológiai hatása

stockholmi konferencia

szelektív hulladékgyűjtés

szennyező anyag

szmog (fotokémiai szmog)

szmogriadó

szubszidiaritás elve

szukcesszió

szupraindividuális organizáció

szünbiológia

tájvédelem

tájvédelmi körzet

talajpusztulás

táplálékhálózat

társadalmi környezet

technoszféra

települési hulladék

települési környezet védelme

terhelés

termékminősítés

természet

természetvédelem

természetvédelmi értékkategóriák

természetvédelmi terület

természetvédelmi törvény

Természetvédelmi Világstratégia

transzmisszió

tűrőképesség

tűz ökológiai hatása

urbanizáció

üvegházhatás

városklíma

védett élőlények

védett terület

vegetáció

veszélyes hulladék

világörökség-egyezmény

vízkörforgás

vízvédelem

Vörös Könyv

Worldvatch Institute (világfigyelő intézet)

WWF

Yellowstone Nemzeti Park

zajártalom

zöldfolyosó

 

 

Languages

Belépés

nEtSZKÖZKÉSZLET

TTK logo

Regionális Tudásközpont

International Conference on Applied Informatics