Tanszékünk a fõiskolával egyidõs. Az intézmény 1948. évi debreceni megalakulását követõen 1949 nyarától Egerben mûködik. Életét és munkáját a következõ tanszékvezetõk irányították: Dr. Bot György egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1948-51); Török Lajos okl. vegyész (1951-52); dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán fõiskolai tanár, a kémia (történeti) tudományok kandidátusa (1952-60); dr. Szûcs László fõiskolai tanár, a mûszaki tudományok kandidátusa (1960-92) és dr. Rácz László fõiskolai tanár (1992-).
Tanszékünknek az elmúlt idõszakban 22 oktatója volt, akik közül öt fõállású és két óraadó tanár ma is a kémia tanszéken tanít.
Tanszékünk tagjai voltak:
Török Lajosné (1949-54), Török Lajos (1950-55, meghalt 1982-ben),
Bilincsi Lajos (1951-55), dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán (1952-80, meghalt
1980-ban), dr. Bessenyei János (1960-90), dr. Gaál István (1961-93), dr.
Sárik Tibor (1962-91), dr. Molnár Dezsõ (1964-88), dr. Kerey Miklós
(1973-88, meghalt 1988-ban), dr. Prokai Béla (1988-96), Kis-Benedek
Gyuláné (1990-1995)., Kovács Zsuzsanna fõiskolai docens1994-tõl
(1992-tõl óraadó), meghalt 2004-ben), dr. Lékó László fõiskolai
adjunktus 1993-tól (1992-tõl a növénytani tanszék)-2004-ig, dr. Szûcs
László ny. fõiskolai tanár (1952-tõl-1992-ig, óraadó volt haláláig,
2003-ig), Farkas Piroska laboráns 1983-tól 2004-ig, Varga Attila
fõiskolai adjunktus1992-tõl (1970-tõl gyak.isk.) 2006-ig.
Jelenleg itt dolgozó fõállású és óraadó oktatók:
dr. Rácz László fõiskolai tanár 1968-tól, dr. Csutorás Csaba fõiskolai docens 1996-tól, , dr. Murányi Zoltán fõiskolai docens1990-tõl, Oldal Vince fõiskolai adjunktus1988-tól, B. Tóth Szabolcs gyakorlatvezető tanár 2001-től, valamint prof.dr. Papp Lajos ny. egyetemi tanár (KLTE)1992-tõl 2000-ig, prof. dr. Liszi János egyetemi tanár (VE) 1996-tól 2003-ig, Dr Valiskó Mónika egyetemi adjunktus (VE) 2003-tól, Dr. Berényi Sándor egyetemi docens (DE) 2001-től 2003-ig, mint óraadók.
A kémia szakos tanárképzést Tóth Miklósné adminisztrátor 1968-tól, Veres Tamás laboráns 1981-tõl segíti.
A fõiskola Egerbe kerülésével (1949) a tanszék a központi épületben (a volt Líceumban) nyert elhelyezést, ahonnan 1970 januárjában került jelenlegi helyére a "C" épületbe.
A tanterv, a képzési mód, a szakpárosítás többször jelentõs módosításon ment át az elmúlt öt évtized folyamán. A kétéves kétszakos (1949-54), a hároméves kétszakos (1954-59), a négyéves háromszakos képzésrõl 1964-ben tértünk át a 4 éves kétszakos képzésre, ami az utóbbi években egyszakos képzésre is lehetõséget adott. Hosszú évtizedekig legállandóbb volt a matematika-kémia és biológia-kémia szakpárosítás, de átmenetileg volt kémia-népmûvelés és kémia-technika szakos képzés is. A szabad szakpárválasztással a kémiához történelem, magyar, hittan, angol, német, testnevelés, fizika szakok is társulnak jelenleg is, a bolognai képzésig.
Ötvenegynéhány év elteltével egyértelmûen úgy érezzük, hogy szakmai oktatásunkat sikerült fokozatosan olyan szintre emelnünk, mely a mai kor követelményeinek megfelel és ma már szinte hasonlíthatatlan a kezdeti évek kényszerûen rövid képzésének szakmai és tudományos tartalmához. Ez a megállapítás különösen azért is jelentõs, mert a 90-es évek elsõ felében azt a tanszéki tanári gárdát (mintegy 5 fõ), akik korábban mintegy 30 éven keresztül együtt dolgozva színvonalasan szolgálták a kémia szakos tanárképzés ügyét, szerencsésen kiválasztott, jól képzett fiatal kollégák váltották fel. Ez a generációváltás nem okozott törést a tanszék félévszázados oktató-nevelõ munkájában. Elmondható az is, hogy a modern kihívásoknak a szakmai továbbképzéseket vállaló kollégák eleget tudnak tenni.
A tanszék megterhelõ feladatot látott el, amikor évek hosszú során át szervezte és vezette - fõleg 3 megye vonatkozásában (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) - a kémia szakos tanárok komplex továbbképzését. 1985-tõl kezdõdõen bekapcsolódtunk továbbá a kémiatanárok intenzív továbbképzésébe, ahol a 10-20 évvel ezelõtt végzettek szakmai ismereteit újítottuk fel. 1968-tól 1973-ig a katonai fõiskolán is oktattunk alapozó természettudományos ismereteket.
Mint minden felsõoktatási intézményhez, úgy a kémiatanárok életéhez is hozzátartozott az oktatók tudományos tevékenysége is. Ezt - fõleg az elsõ évtizedben - sajnos, az a felfogás határozta meg, miszerint egy tanárképzõ fõiskolán nem elsõdleges fontosságú a tudományos tevékenység. Az oktatók így csupán egyéni belsõ igénybõl fakadóan végezték e tevékenységet a lehetõségekhez illeszkedõ témákban.
Egykori kollégánk, dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán volt az elsõ a tanszéken, aki tudományos kutatóként a magyar kémiatörténettel foglalkozott. Több könyve és számtalan tanulmánya jelent meg e témából és az elsõ kandidátusi értekezés is (1964).
Mûszaki kémiai kutatásban 1971-ben a második kandidátusi fokozat is megszületett tanszékünkön (dr. Szûcs László), majd ezt követték az egyetemi doktori munkák. Dr. Sárik Tibor (1971), dr. Gaál István (1975), dr. Bessenyei János (1972). Ezzel párhuzamosan tanszékünk 3 oktatója által létrehozott spektroszkópiai laboratóriumunkban végzett mérésekkel színképelemzési témakörbõl írta és védte meg dr. Molnár Dezsõ (K-gõz vizsgálata, 1973), dr. Rácz László (üregkatód-sugárforrás, 1978) és dr. Kerey Miklós (síkkatód-sugárforrás, 1987) doktori disszertációját.
1979-ben kezdõdõen a fõiskola akkori külföldi partnerintézményeinek kémiai tanszékeivel (Erfurt, Mühlhausen, Besztercebánya és 1985 óta Osztrava) elkezdõdött egy pontos tervszerû közösen végzett összehasonlító metodikai kutatómunka is, mely 12 év után, sajnos megszakadt (1991). A külföldi társtanszékekkel az elmúlt években "A környezeti nevelés lehetõsége a kémia oktatásában" címû témában dolgoztunk együtt. E témában 1994-ben nemzetközi konferenciát is rendeztünk Egerben. Ezen kapcsolódásunkból több közös publikáció született, valamint Rácz László habilitációja és inaugurációja..
Tanszékünk két oktatója (dr. Szûcs László, dr. Sárik Tibor) évtizedeken keresztül tagja volt annak az országos bizottságnak, amely az 1978-as új általános iskolai kémiai tanterv koncepcióján dolgozott. Általános iskolai tankönyveket, szakköri füzeteket, munkafüzeteket, ellenõrzõ feladatlapokat írtak és sok cikk jelent meg a fenti témákból.
Az 1990-es években a fiatal oktatók belépésével Prokai Béla szerves kémiai technológiából (1994), Murányi Zoltán szervetlen analitikából (1995) készített egyetemi doktori értekezést. Jelenleg a 5 fõ állású oktatónkból Rácz László, Csutorás Csaba és Murányi Zoltán Ph.D fokozattal rendelkezik.
Az 1948. évi megalakulás óta, több mint fél évszázada napjainkig az egri fõiskola kémia tanszéke nappali tagozaton 1185, levelezõ tagozaton pedig 570 kémiatanárt adott a magyar közoktatásnak.
