10 évvel ezelőtt, 1999-ben rendezte meg a Magyar Köztársaság kormánya az UNESCO-val és a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) közösen a Tudomány Világkonferenciáját (World Conference on Science), hogy a világ tudósai és politikusai együtt vitathassák meg a tudomány szerepét a mindennapokban. Ennek a sikere nyomán a Tudomány Világfórumának rendezvénysorozatát már a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val és ICSU-val közösen indította el. A mostani, immár negyedik világfórumra első alkalommal kaptak meghívást a Fiatal Kutatók Testületébe tartozó kutatók, így Pénzesné Dr. Kónya Erika, a Növénytani Tanszék főiskolai docense és Dr. Dulai Sándor, a Növényélettani Tanszék tanszékvezetője is.
Több tematikus szekció munkájába is bekapcsolódtak. A Nők a tudományban szekció elnöke Dame Wendy Hall, a Royal Society tagja és Csépe Valéria, a MTA főtitkára voltak. Több tudományágban kiemelkedő kutatónők számoltak be kutatásaik eredményeiről és a sikeres életpályájukat meghatározó körülményekről a szekcióban.
A Tudomány és ökoszisztéma szolgáltatások szekció elnöke Láng István akadémikus és Julia Marton-Lefevre, az IUCN igazgatója volt. A következő napon az UNESCO által szervezett A politika mozgósítása a tudomány érdekében szekcióban Mustafa El Tayed, az UNESCO Fenntartható Fejlődés és Tudománypolitikai Tanács igazgatója és Diana Malpede, az UNESCO Tudománypolitikai Tanács tagja elnököltek.
A szekcióban minden kontinens több országának kutatásfejlesztési stratégiája terítékre került és Bruce Alberts, az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének (InterAcademy Council) tevékenységéről is beszélt, mely során hangsúlyozta, hogy egyre inkább az akadémiai munka koordinálására, egységes kutatásfejlesztési stratégiák kidolgozására van szükség és véget kell vetni az öncélú, elzárt kutatási irányoknak, meg kell minden szinten teremteni az információáramlás lehetőségeit, még az akadémiák között is.
A legnagyobb jelentőségű kutatás-fejlesztési irányokat is összefoglalták az előadók, melyek között az energia felhasználással, klímaváltozással, egészségüggyel, vízkészlettel, élelmiszertermeléssel és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kutatások kerülnek a jövőben előtérbe.
