Az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán 2009.
szeptember 25-én az egész napot, ugyanúgy, mint Bécsben, Münchenben, Lyonban,
Párizsban és még egy seregnyi európai városban, a természettudomány csodáinak
szentelték.
A kisiskolások már a kezdésnek meghirdetett 9 óra előtt
birtokba vették a Leányka úti campuson lévő C épületet. Lenyűgözve figyelték az
állatvilág különös teremtéseit, a növények varázslatos életét éppen úgy, mint a
robotok felhőtlen megbízhatóságát. A vándorló kontinensek és a lépegető mamutok
zaja mindennapi valósággá vált. A ,,fenyőmikis” szemüveg sem a pálmafákhoz
röpített, hanem a 3 dimenziós játékok valószínűtlen valóságába. Ha már végig
élték a látogatók a múltat és a fantasztikus jövőt a folyosó két végén, és a
test-építési leleményüket is megcsillantották, akkor kezdődhetett a csőfoci,
meg ugorjunk akkorát, mint a kenguru játék, aminek akkor is örülni lehetett, ha
csak ,,szöcskényit” sikerült.
A Sziesztán megtudhattuk, hogy ami Churchillnek sikerült, az
nekünk is fog, whisky és szivar nélkül is hosszú életűek lehetünk, mindössze
egy kis mozgás a titka. Délután a kémikusok varázsolták el a tömegeket
elképesztő kísérleteikkel úgy, hogy Murányi tanár úr szakálla végül is megmaradt.
Amikor a tűzijáték elképesztő fényei felkúsztak az égre, a
Varázstorony megszállott tömegei már a Jupiter holdjait nézték.
A táncos fergeteg és a napot megkoronázó kán-kán
feledhetetlenné tették ezt a szép napot. A kutatók kocsmája az elvégzett munka
örömét sugározta a betévedő vendégekre.
