1. Gerincesek köztakarója. Halak pikkelytípusai, kétéltűek bőrének sajátosságai. Hüllők köztakarójának elszarusodása, mirigyeinek elhelyezkedése és funkciói. Madártoll szerkezete, madarak tolltípusai, kontúrtollak felosztása. Emlősök köztakarójának függelékei: szőr, mirigyek. Emlősszőr szerkezete, fajtái, funkciói. Emlősök szaruképleteinek jellemzése.
2. Gerinctelenek vázrendszere. Vázrendszer fogalma, felosztása származás és ontogéniai eredet szerint. Egysejtűek, szivacsok csalánozók vázrendszerének jellegzetességei. Ízeltlábúak külső vázának ismertetése. Puhatestűek (kagylók, csigák, lábasfejűek) vázának ismertetése.
3. Gerincesek tengelyváza. Gerincoszlop kialakulásához vezető fejlődéstörténeti szakaszok. Csigolyatípusok, tipikus csigolya felépítése. a gerincoszlop régiói a különböző gerinces csoportokban. Bordák: fejlődésük és helyzetük szerinti csoportosítása, a kétfejű borda részei. Emlősök szegcsontjának osztatai.
4. Gerincesek emésztőkészüléke. Emésztőkészülékek részei, tápcsatorna szakaszai. Fogak felépítése, gerincesek fognemzedékei, állkapcsi rögzülésük fajtái. emlősök fogazata, fogtípusok, fogképlet. Madarak differenciált gyomra, emlősök gyomortípusai. Vékonybél szakaszok emlősökben. Utóbél osztatai emlősökben.
5. Gerincesek halló és egyensúlyérző szerve. Halak rezgésfelvétele és továbbítása. Külső-, közép- és belsőfül szerinti tagolódás fejlettebb gerincesekben. Hallócsont illetve hallócsontláncolat kétéltűek-hüllők-madarak, illetve emlősök esetében: részek, funkció. Fülkürt szerepe és működése. Corti-féle szerv felépítése, frekvenciaérzékelés, hallásvédelem. Helyzetérzékelő szerv felépítése és működési elve emlősökben.
6. Az állati életmódot folytató egysejtűek rendszerezése (állat-, növény- és közegészségügyi jelentősége).
7. A gerinctelenek rendszerezése, a fontosabb rovar taxonok gyakorlati jelentősége.
8. A gerincesek (Vertebrata) rendszerezésének legújabb vonatkozásai: a fontosabb gerinces taxonok új rendszertani (kladisztikus) csoportosítása.
9. A szárazföldi növények evolúciója és rendszere. A rendszerezés alapjai, modern filogenetikai rendszerezés módszere a (molekuláris) kladisztika. A szárazföldi növények ősei a vörös- (Biliphyta, Rodophyta) és zöldmoszatok (Viridiplantae, Chlorobionta: Chlorophyta, Charophyta).
10. A mohák törzsei (Hepatophyta, Anthocerophyta, Bryophyta) jellemzése, rendszere. Az edényes növények (Tracheophyta) kialakulása, valódi száras növények, korpafűfélék- Lycopodiophyta. Zsurlók és páfrányok (Moniliphyta) jellemzése, rendszerezése.
11. A nyitvatermők kialakulása, magvas növények eredete. Nyitvatermők jellemzése, törzsei – Cycadophyta, Ginkgophyta, Gnetophyta, Pinophyta. A recens fenyőfélék (Pinophyta) fontosabb családjainak jellemzése fajaik alapján.
12. A legsikeresebb szárazföldi növények a zárvatermők (Magnoliophyta) kialakulása, fejlődése. A zárvatermők molekuláris kladisztikája. A zárvatermők fontosabb kládjai: ősi zárvatermők (ANITA), egyszikűek két kládja (fontosabb rendek: Alismatales, Asparagales, Liliales, Dioscoreales, Arecales, Poales, Zingiberales).
13. Magnolidák (Magnoliales, Laurales, Piperales); valódi kétszikűek (Ranunculales, Proteales, Caryophyllales, Saxifragales, Vitales); Rosid I, Rosid II klád fontosabb rendjei; Asterid I és Asterid II klád fontosabb rendjei.
14. Ökológiai alapfogalmak: definíciója, tárgya, feladatai, a környezet és a populációk kölcsönhatásai, ökológiai alapelvek. A populációk ökológiai jellemzése, a populációdinamika alapfogalmai, élettáblák és túlélési görbék, denzitásfüggés és intraspecifikus verseny. Populációs modellek. Interspecifikus kölcsönhatások: kompetíció, predáció, parazitizmus, mutualizmus. Az ökológiai niche, diverzitás és mérése, szigetbiogeográfia.
15. A növényi sejtek molekuláris kompozíciója. A növényi sejt molekuláris morfológiája és felépítése. Az egyes sejtalkotók jellemzése, funkciójuk értelmezése.
16. A növényi szövetrendszerek felépítése és jellemzése. A gyökér, a szár, a levél, a virág és a termés szöveti felépítése.
17. A növények ivaros és ivartalan életmenete. Életformatípusok.
18. A gyökér, a vegetatív és a generatív hajtás morfológiája.
19. A növényi biotechnológia és géntechnológia fogalma, tárgya, célja és gazdasági jelentősége, módszereinek csoportosítása. Az
in vitro növény-sejt-növény rendszer (morfogenezis, organogenezis, szomatikus embriogenezis).
20. Az ivaros szaporodás biotechnológiája (embrió- és portokkultúrák, generatív sejt-, szerv- és szövettenyészetek, az apomixis biotechnológiája).
21. A genetikailag módosított (GM) növények. A biotikus stressz-rezisztens, az abiotikus stressz-rezisztens és az anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. A GM növények, mint bioreaktorok. A növényi géntechnológia kockázatai, társadalmi jelentősége és törvényi szabályozása.
22. Az asszimiláció, a növényi szervezetek asszimilációs típusai, a fotoszintézis folyamatrendszere.
23. Anyagfelvétel, anyagszállítás a növényi szervezetben, a transzportfolyamatok. A növények ásványos táplálkozása. A talaj, mint tápanyagforrás.
24. Disszimiláció a növényekben.
25. A növényi fejlődés és növekedés élettana, a növényi hormonok.
26. Nitrogénanyagcsere, nitrátasszimiláció a növényekben. A szimbiontikus és a nem szimbiontikus nitrogénfixálás biokémiája.
27. A növényeket érő stressztényezők és az ellenük kialakult védekezés, a stresszválasz, a szignáltranszdukció mechanizmusa, a konstitutív és induktív tolerancia mechanizmusok bemutatása, a növény sejt-, ill. anyagcsereszintű válaszainak értelmezése.
28. Hominid evolúció szakaszai: Australopithecus, Archantropus, Paleanthropus és Neanthropus fázis jellemzése. A Homo sapiens biodiverzitása, a biodiverzitás és a rasszok kapcsolata. Emberi rasszok osztályozási rendszere.
29. A Homo sapiens kialakulására vonatkozó elméletek (policentrikus és monocentrikus elméletek). Biológiai és kulturális evolúció összefüggései, az emberi magatartás és viselkedés evolúciós háttere.
30. Látórendszer felépítése. A szem felépítése, a retina sejtjei és kapcsolatai. A látópálya, a retinális információ kérgi feldolgozó állomásai.
31. Tápcsatorna felépítése, jellemző szövet típusai. Enzimtermelő szervek és sejtek a tápcsatornában. Tápcsatorna hormonjai és hormontermelő sejtjei.
32. Idegszövet. Idegszövet sejttípusai, felépítésük. Idegsejtek csoportosítása, morfológiai jellemzése. Gliasejtek típusai, feladataik.
33. Hipotalamusz, hipofízis rendszer. A hipotalamusz hormon termelő magjai, hormonjai. A hipofízis felépítése hormonjai.
34. Keringési rendszer Erek felépítése, típusai. Kapilláris endothél típusai, funkciói, a vér-agy gát. Szív felépítése, ingerületképző rendszere.
35. Keringés, szívműködés szabályozása. A szív pacemaker aktivitása, szívműködésre ható hormonok és transzmitterek hatása a pacemaker aktivitást fenntartó ionáramokra és a szívizomra. Áramlási és metabolikus autoreguláció az erekben. A különböző szervek vérellátásának szabályozása.
36. Vegetatív idegrendszer. Vegetatív idegrendszer felépítése működése. Idegi és helyi szabályozás egymásra épülése az egyes szervrendszerekben. Hipotalamusz funkciói.
37. Kiválasztás és szabályozása. Vese felépítése. Ellenáramlás elve. Transzportfolyamatok a vese egyes szakaszaiban. Veseműködés szabályozása.
38. Légzés. Alsó és felső légutak. Légzőmozgások. Gázok szállítása transzportja. O2 felvétel CO2 leadás a tüdőben, vérben. Légzés szabályozása.
39. Energiaforgalom. Szerepe a szénhidrát anyagcserében. Vércukorszint szabályozása. Szervek energiaellátása.
40. Női nemi működések. Hipothalamusz, hipofízis hormonjainak hatása a peteérésre. Tüszőérés, tüszőtípusok. Endometriális ciklus. Laktáció.
41. Mozgásszabályozás Gerincvelő felépítése, gerincvelői reflexek. Agyi mozgásközpontok. Kisagy funkciói. Piramis pálya, extrapiramidális rendszer felépítése, funkciói.
42. Szaglás: Szaglóreceptorok. Szaglóinformáció feldolgozása a bulbus olfactoriusban. Szaglópálya.
43. Pajzsmirigy és mellékvese. A pajzsmirigy hormonjai, hatásai, hormontermelés szabályozása. A mellékvese rétegei, hormonjai, hormonjainak hatása és szabályozásuk
44. Limbikus rendszer, Tanulás sejtszintű folyamatai. Feltételes reflexek, operáns tanulás. Memória típusai.
45. A DNS felépítése, az örökítő anyag jellegének kísérleti bizonyítása: transzformáció, bakteriofágok, fehérjeszintézis. A genetikai szabályozás, Operon-elmélet. Genetikai alapfogalmak tanítási lehetőségei és problémái.
46. Mendel-szabályok. Az intermedier és a domináns-recesszív öröklődés, nemhez kötött öröklődés, extranukleáris öröklődés.
47. A mikroorganizmusok szerepe a bioszférában. A környezet szerepe a mikrobapopulációk növekedésében.
48. A nem fototróf mikroganizmusok ATP-szintézise, anyagcseretípusai.
49. Vírusok szaporodási stratégiái és ökológiai jelentőségük.
50. Az eukarióta sejt eredete, felépítése. A sejt membránredszerei, transzportfolyamatok. Endoszómális-lizoszómális kompartment, az endocitózis, vezikuláris transzport. A sejtváz, citoszkeleton elemei, szerepük a sejt életében, sejtközötti kapcsolatok kialakításában. Saját genetikai apparátussal rendelkező sejtalkotók: mitokondriumok, kloroplasztisz. Mikrotestek felépítése és működése. A sejt jelátviteli lehetőségei, receptorai, sejtközötti kommunikáció. A sejtek működésének és a sejtciklus szabályozása, mitotikus, meiotikus sejtosztódás. A sejtek öregedése, halála, a PSH és az apoptózis, szerepük az egyedfejlődésben.
51. A viselkedés és a magatartás fogalma, neurobiológiai alapjai. A magasabb idegi szerveződésű állatok és az ember viselkedése. A szociális viselkedés formái és evolúciója. Kognitív etológia. A viselkedésökológia és viselkedésevolúció alapjai. A szexuális viselkedés alapjai, genetikai szabályozottsága. Az ember és a domesztikált állatok kapcsolata. Kísérleti állatok kezelésének szabályai. Az állatvédelem biológiai és etikai alapjai.
52. A létfontosságú fontosságú elemek csoportosítása, a biokémiai evolúció. Az aminosavak szerkezeti felépítése, főbb sajátosságai és kémiai reakciói. A fehérjék rendszerezése, térszerkezetének főbb jellemzői. Enzimkatalizált reakciótípusok, az enzimreakciók kinetikája. A nukleinbázisok, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. A monoszacharidok és poliszacharidok jellemzése. A lipidek osztályozása, főbb fajtái.
53. A kromoszomális DNS szerveződése. A génexpresszió biokémiai értelmezésének alapjai. DNS replikáció és hibajavítás. Transzkripció. Transzláció.
