Záróvizsga kérdések-2011 Biológia BSc, (Biológia (nem tanári) és Biológus laboratóriumi operátor szakirány), Nappali és Levelező
1-70-ig közösen mindkét szakiránynak71-75-ig csak Biológia (nem tanári) szakiránynak76-77-ig csak Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak 1. Gerincesek köztakarója. Halak pikkelytípusai, kétéltűek bőrének sajátosságai. Hüllők köztakarójának elszarusodása, mirigyeinek elhelyezkedése és funkciói. Madártoll szerkezete, madarak tolltípusai, kontúrtollak felosztása. Emlősök köztakarójának függelékei: szőr, mirigyek. Emlősszőr szerkezete, fajtái, funkciói. Emlősök szaruképleteinek jellemzése.2. Gerinctelenek vázrendszere. Vázrendszer fogalma, felosztása származás és ontogéniai eredet szerint. Egysejtűek, szivacsok csalánozók vázrendszerének jellegzetességei. Ízeltlábúak külső vázának ismertetése. Puhatestűek (kagylók, csigák, lábasfejűek) vázának ismertetése.3. Gerincesek tengelyváza. Gerincoszlop kialakulásához vezető fejlődéstörténeti szakaszok. Csigolyatípusok, tipikus csigolya felépítése. a gerincoszlop régiói a különböző gerinces csoportokban. Bordák: fejlődésük és helyzetük szerinti csoportosítása, a kétfejű borda részei. Emlősök szegycsontjának osztatai.4. Gerincesek emésztőkészüléke. Emésztőkészülékek részei, tápcsatorna szakaszai. Fogak felépítése, gerincesek fognemzedékei, állkapcsi rögzülésük fajtái. emlősök fogazata, fogtípusok, fogképlet. Madarak differenciált gyomra, emlősök gyomortípusai. Vékonybél szakaszok emlősökben. Utóbél osztatai emlősökben.5. Gerincesek halló és egyensúlyérző szerve. Halak rezgésfelvétele és továbbítása. Külső-, közép- és belsőfül szerinti tagolódás fejlettebb gerincesekben. Hallócsont illetve hallócsontláncolat kétéltűek-hüllők-madarak, illetve emlősök esetében: részek, funkció. Fülkürt szerepe és működése. Corti-féle szerv felépítése, frekvenciaérzékelés, hallásvédelem. Helyzetérzékelő szerv felépítése és működési elve emlősökben.6. Az állati életmódot folytató egysejtűek rendszerezése (állat-, növény- és közegészségügyi jelentősége).7. A gerinctelenek rendszerezése, a fontosabb rovar taxonok gyakorlati jelentősége.8. A gerincesek (Vertebrata) rendszererzésének legújabb vonatkozásai: a fontosabb gerinces taxonok új rendszertani (kladisztikus) csoportosítása.9. Az evolúciós szemlélet kialakulásának történeti áttekintése.10. Az evolúció folyamatának bizonyítékai, a populációgenetika vizsgálatok fontosabb területei.11. A szárazföldi növények evolúciója és rendszere. A rendszerezés alapjai, modern filogenetikai rendszerezés módszere a (molekuláris) kladisztika. A szárazföldi növények ősei a vörös- (Biliphyta, Rodophyta) és zöldmoszatok (Viridiplantae, Chlorobionta: Chlorophyta, Charophyta).12. A mohák törzsei (Hepatophyta, Anthocerophyta, Bryophyta) jellemzése, rendszere. Az edényes növények (Tracheophyta) kialakulása, valódi száras növények, korpafűfélék- Lycopodiophyta. Zsurlók és páfrányok (Moniliphyta) jellemzése, rendszerezése.13. A nyitvatermők kialakulása, magvas növények eredete. Nyitvatermők jellemzése, törzsei – Cycadophyta, Ginkgophyta, Gnetophyta, Pinophyta. A recens fenyőfélék (Pinophyta) fontosabb családjainak jellemzése fajaik alapján.14. A legsikeresebb szárazföldi növények a zárvatermők (Magnoliophyta) kialakulása, fejlődése. A zárvatermők molekuláris kladisztikája. A zárvatermők fontosabb kládjai: ősi zárvatermők (ANITA), egyszikűek két kládja (fontosabb rendek: Alismatales, Asparagales, Liliales, Dioscoreales, Arecales, Poales, Zingiberales).15. Magnolidák (Magnoliales, Laurales, Piperales); valódi kétszikűek (Ranunculales, Proteales, Caryophyllales, Saxifragales, Vitales); Rosid I, Rosid II klád fontosabb rendjei; Asterid I és Asterid II klád fontosabb rendjei.16. Ökológiai alapfogalmak: definíciója, tárgya, feladatai, a környezet és a populációk kölcsönhatásai, ökológiai alapelvek. A populációk ökológiai jellemzése, a populációdinamika alapfogalmai, élettáblák és túlélési görbék, denzitásfüggés és intraspecifikus verseny. Populációs modellek. Interspecifikus kölcsönhatások: kompetíció, predáció, parazitizmus, mutualizmus. Az ökológiai niche, diverzitás és mérése, szigetbiogeográfia.17. A növényi sejtek molekuláris kompozíciója. A növényi sejt molekuláris morfológiája és felépítése. Az egyes sejtalkotók jellemzése, funkciójuk értelmezése.18. A növényi szövetrendszerek felépítése és jellemzése. A gyökér, a szár, a levél, a virág és a termés szöveti felépítése.19. A növények ivaros és ivartalan életmenete. Életformatípusok.20. A gyökér, a vegetatív és a generatív hajtás morfológiája.21. A növényi biotechnológia és géntechnológia fogalma, tárgya, célja és gazdasági jelentősége, módszereinek csoportosítása. Az in vitro növény-sejt-növény rendszer (morfogenezis, organogenezis, szomatikus embriogenezis).22. Az ivaros szaporodás biotechnológiája (embrió- és portokkultúrák, generatív sejt-, szerv- és szövettenyészetek, az apomixis biotechnológiája).23. Az ivartalan szaporodás biotechnológiája. Az in vitro mikroszaporítás alapjai, módszerei. Merisztématenyésztés. Rejuvenilizáció. Kórokozó-mentesítés. A mesterséges mag. Az in vitro génbank. Kriobank (krioprezerváció).24. A genetikailag módosított (GM) növények. A biotikus stressz-rezisztens, az abiotikus stressz-rezisztens és az anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. A GM növények, mint bioreaktorok. A növényi géntechnológia kockázatai, társadalmi jelentősége és törvényi szabályozása.25. Az asszimiláció, a növényi szervezetek asszimilációs típusai, a fotoszintézis folyamatrendszere.26. Anyagfelvétel, anyagszállítás a növényi szervezetben, a transzportfolyamatok. A növények ásványos táplálkozása. A talaj, mint tápanyagforrás.27. Disszimiláció a növényekben.28. A növényi fejlődés és növekedés élettana, a növényi hormonok.29. Nitrogénanyagcsere, nitrátasszimiláció a növényekben. A szimbiontikus és a nem szimbiontikus nitrogénfixálás biokémiája.30. A növényeket érő stressztényezők és az ellenük kialakult védekezés, a stresszválasz, a szignáltranszdukció mechanizmusa, a konstitutív és induktív tolerancia mechanizmusok bemutatása, a növény sejt-, ill. anyagcsereszintű válaszainak értelmezése.31. Hominid evolúció szakaszai: Australopithecus, Archantropus, Paleanthropus és Neanthropus fázis jellemzése. A Homo sapiens biodiverzitása, a biodiverzitás és a rasszok kapcsolata. Emberi rasszok osztályozási rendszere.32. A Homo sapiens kialakulására vonatkozó elméletek (policentrikus és monocentrikus elméletek). Biológiai és kulturális evolúció összefüggései, az emberi magatartás és viselkedés evolúciós háttere.33. A humán növekedés evolúciója: a késleltetett növekedés kialakulása, serdülőkori növekedési lökés evolúciója. Emberi növekedést leíró modellek (kvantitatív és kvalitatív modellek).34. Fejlettségi státus becslése: csontkor, fogfejlettség meghatározása, morfológiai életkor becslése. Termetbecslés, növekedési normák típusai.35. Testösszetétel, testalkat: táplálkozás és növekedés kapcsolata. Növekedés és érés endokrinológiája és genetikája. Környezeti tényezők hatása a növekedésre, érésre. Szekuláris változások jellemzése.36. Látórendszer felépítése. A szem felépítése, a retina sejtjei és kapcsolatai. A látópálya, a retinális információ kérgi feldolgozó állomásai.37. Tápcsatorna felépítése, jellemző szövet típusai. Enzimtermelő szervek és sejtek a tápcsatornában. Tápcsatorna hormonjai és hormontermelő sejtjei.38. Idegszövet. Idegszövet sejttípusai, felépítésük. Idegsejtek csoportosítása, morfológiai jellemzése. Gliasejtek típusai, feladataik.39. Hipotalamusz, hipofízis rendszer. A hipotalamusz hormon termelő magjai, hormonjai. A hipofízis felépítése hormonjai.40. Keringési rendszer Erek felépítése, típusai. Kapilláris endothél típusai, funkciói, a vér-agy gát. Szív felépítése, ingerületképző rendszere.41. Keringés, szívműködés szabályozása. A szív pacemaker aktivitása, szívműködésre ható hormonok és transzmitterek hatása a pacemaker aktivitást fenntartó ionáramokra és a szívizomra. Áramlási és metabolikus autoreguláció az erekben. A különböző szervek vérellátásának szabályozása.42. Vegetatív idegrendszer. Vegetatív idegrendszer felépítése működése. Idegi és helyi szabályozás egymásra épülése az egyes szervrendszerekben. Hipotalamusz funkciói.43. Kiválasztás és szabályozása. Vese felépítése. Ellenáramlás elve. Transzportfolyamatok a vese egyes szakaszaiban. Veseműködés szabályozása.44. Légzés. Alsó és felső légutak. Légzőmozgások. Gázok szállítása transzportja. O2 felvétel CO2 leadás a tüdőben, vérben. Légzés szabályozása.45. Energiaforgalom. Szerepe a szénhidrát anyagcserében. Vércukorszint szabályozása. Szervek energiaellátása.46. Női nemi működések. Hipothalamusz, hipofízis hormonjainak hatása a peteérésre. Tüszőérés, tüszőtípusok. Endometriális ciklus. Laktáció.47. Mozgásszabályozás Gerincvelő felépítése, gerincvelői reflexek. Agyi mozgásközpontok. Kisagy funkciói. Piramis pálya, extrapiramidális rendszer felépítése, funkciói.48. Szaglás: Szaglóreceptorok. Szaglóinformáció feldolgozása a bulbus olfactoriusban. Szaglópálya.49. Pajzsmirigy és mellékvese. A pajzsmirigy hormonjai, hatásai, hormontermelés szabályozása. A mellékvese rétegei, hormonjai, hormonjainak hatása és szabályozásuk50. Limbikus rendszer, Tanulás sejtszintű folyamatai. Feltételes reflexek, operáns tanulás. Memória típusai.51. A DNS felépítése, az örökítő anyag jellegének kísérleti bizonyítása: transzformáció, bakteriofágok, fehérjeszintézis. A genetikai szabályozás, Operon-elmélet. Genetikai alapfogalmak tanítási lehetőségei és problémái.52. Mendel-szabályok. Az intermedier és a domináns-recesszív öröklődés, nemhez kötött öröklődés, extranukleáris öröklődés.53. A genetikai információ megváltozásának evolúciós jelentősége és típusai.54. A mikroorganizmusok szerepe a bioszférában. A környezet szerepe a mikrobapopulációk növekedésében.55. A nem fototróf mikroganizmusok ATP-szintézise, anyagcseretípusai.56. Vírusok szaporodási stratégiái és ökológiai jelentőségük.57. Természetvédelmi alapfogalmak. Hazánk nemzeti parkjai, rövid jellemzésük, legfontosabb védett növény- és állatfajaik. Az EU Natura 2000-es programjának jellemzése.58. Az ipari termelésből származó környezetvédelmi problémák. Az energiatermelés hagyományos és alternatív útjai. Hulladékok és hasznosításuk. Környezetkímélő, zárt technológiák. A közlekedésből származó szennyező anyagok.59. A környezetvédelem fogalma, viszonya, alapelvei. Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás, ózonprobléma, savas ülepedés, vizek szennyezettsége, urbanizáció, talajok termőképességének csökkenése. Fontosabb környezetvédelmi nemzetközi egyezmények, hazai és nemzetközi szervezetek struktúrái.60. Az eukarióta sejt eredete, felépítése. A sejt membránredszerei, transzportfolyamatok. Endoszómális-lizoszómális kompartment, az endocitózis, vezikuláris transzport. A sejtváz, citoszkeleton elemei, szerepük a sejt életében, sejtközötti kapcsolatok kialakításában. Saját genetikai apparátussal rendelkező sejtalkotók: mitokondriumok, kloroplasztisz. Mikrotestek felépítése és működése. A sejt jelátviteli lehetőségei, receptorai, sejtközötti kommunikáció. A sejtek működésének és a sejtciklus szabályozása, mitotikus, meiotikus sejtosztódás. A sejtek öregedése, halála, a PSH és az apoptózis, szerepük az egyedfejlődésben.61. A viselkedés és a magatartás fogalma, neurobiológiai alapjai. A magasabb idegi szerveződésű állatok és az ember viselkedése. A szociális viselkedés formái és evolúciója. Kognitív etológia. A viselkedésökológia és viselkedésevolúció alapjai. A szexuális viselkedés alapjai, genetikai szabályozottsága. Az ember és a domesztikált állatok kapcsolata. Kísérleti állatok kezelésének szabályai. Az állatvédelem biológiai és etikai alapjai.62. A létfontosságú fontosságú elemek csoportosítása, a biokémiai evolúció. Az aminosavak szerkezeti felépítése, főbb sajátosságai és kémiai reakciói. A fehérjék rendszerezése, térszerkezetének főbb jellemzői. Enzimkatalizált reakciótípusok, az enzimreakciók kinetikája. A nukleinbázisok, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. A monoszacharidok és poliszacharidok jellemzése. A lipidek osztályozása, főbb fajtái.63. A lipidek lebontása és bioszintézise. Az aminosavak és fehérjék bioszintézise és lebontása. A transzaminálás mechanizmusa. A karbamidciklus. A nukleotidok átalakulása, a nukleinbázisok és nukleotid alapú koenzimek bioszintézise. A glikolízis folyamatának mechanizmusa. A citrátciklus.64. A kromoszomális DNS szerveződése. A génexpresszió biokémiai értelmezésének alapjai. DNS replikáció és hibajavítás. Transzkripció. Transzláció. 65. A víz, mint környezet (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők és kölcsönhatásaik). A víz természeti körforgása, és a víz mint élőhely.66. Vízterek tipológiája: szárazföldi vizek földkérgi elhelyezkedés szerinti típusai.67. Élőhelytipológia. Vízi (aquatikus) és vizes (semiaquatikus) élőhelyek fő sajátosságai. Wetland területek ökológai szerepe. A meder függőleges tagolódása (tájékok, övek, lépcsők) jellemzése.68. Állóvizek és vízfolyások élettáj-típusainak jellemzése.69. Vízi élőlények életforma típusai és jellemzésük.70. Nukleinsavak és fehérjék izolálása és vizsgáló módszereik. Blottolási és hibridizációs technikák. Restrikciós analízis. Klónozás. DNS könyvtárak. Oligonukleotid szintézis. PCR, LCR. DNS szekvenálás, genom projektek. Fehérje expressziós rendszerek. Immunológiai módszerek71. A biogeográfia illetve állatföldrajz tárgya, módszerei. Az éghajlat hatása az élővilág elterjedésére. Az elterjedést befolyásoló földtörténeti változások. Éghajlat, földrajzi övezetességek, és az élőlények. Regionális állatföldrajz. A szétterjedés és kolonizáció. Az área tulajdonságai.72. A növényföldrajz fogalma, kialakulása. Flóra és vegetáció. A vegetáció egységei, vegetációzónák, zonalitás. A Föld növényzeti övei, a Föld flórabirodalmai. A magyar flóra és növénytakaró kialakulása, a magyar flóra összetétele. Magyarország növényföldrajzi felosztása.73. Élőhelyismeret és élőhelytipológia. A legfontosabb fátlan élőhelytípusok, hazánk fás élőhely kategóriái. Agrárélőhelyek, degradált és másodlagos élőhelytípusok.74. A populációk, populációkollektívumok és az élettelen környezeti tényezők kölcsönhatásai. A fény, hőmérséklet, víz, talaj, mint ökológiai tényező, hatásai a növény és állatközösségekre. A vízi élettér ökológiája. Az éghajlat meghatározói, makroklíma, mikroklíma.75. Az ökoszisztéma fogalma, anyag és energiaáramlás az ökoszisztémában, szerves anyag-termelés. A bioszféra. A Föld klímarendszere, radiáció, légkör, globális éves energiamérleg. A légkör és a hidroszféra. Globális biogeokémiai ciklusok és tápanyagforgalom. A globális klímaváltozás általános következményei.76. Másodlagos anyagcsere termékek, antibiotikumok, hormonok, vitaminok, természetes szinezékek és pigmentek. (Terpenoidok, fenoloidok, flavonoidok, alkaloidok, porfirinek, glikozidok, szteroidok.)77. A növények és a környezet kölcsönhatásai. A környezeti források és a növények fiziológiai toleranciája, a növényfajok elterjedése. A fiziológiai adaptáció és akklimatizáció. A környezeti tényezők és a fotoszintézis összefüggései. Ökofiziológiai terepi- és laboratóriumi módszerek alkalmazása a környezeti változások diagnosztizálásában.