Az Állattani Tanszék Története

• A Debreceni Pedagógiai Főiskola Egerbe költözése után 1949-ben alakult meg az önálló Állattani Tanszék. A tanszék 1992-ig a Főiskola központi épületében működött, majd 1993-ban a Leányka úti D épületbe költözött át, ahol jelenleg is található. Az oktatást jól és korszerűen felszerelt laboratóriumok (szervezettani, élettani és rendszertani), kutatólabor és a szinte valamennyi hazai (és néhány afrikai-, dél-amerikai- ázsiai) gerinces fajt bemutató, állattani gyűjtemény segíti. Jelentősnek tekinthető a tanszék gerinctelen gyűjteménye is. Külön említést érdemel a tanszék birtokában lévő: Reskovics gyűjtemény, amely a hazai lepidopterológiai kutatások egyik igen értékes anyaga, illetve az a trópusi rovar gyűjtemény, amely Regős János dél-amerikai, ázsiai gyűjtéseinek anyagát tartalmazza.
• Az eltelt időszakban a tanszékvezetői feladatokat kiemelkedő kutató- és oktató munkát végző iskolateremtő tanár kollégák látták el. Kronológiai sorrendben a következők: dr. Gelei Gábor (1949–1952), dr. Lukács Dezső (1952–1958), dr. Bende Sándor (1958–1972), Dr. Vajon Imre (1972–1991) és dr. Andrikovics Sándor (1992–2008). A tanszék kutatási területe a tanszék működése során fokozatosan bővült. Jelentősnek tekinthető: dr. Gelei Gábornak a csillós egysejtűekre kiterjedő kutatása. Közegészségügyi szempontból is figyelemre méltóak voltak dr. Lukács Dezső parazitológiai vizsgálatai. dr. Bende Sándor a halak, dr. Vajon Imre pedig a lepkék idegrendszerének kutatása során ért el figyelemre méltó eredményeket. 1992-ben dr. Andrikovics Sándor irányítása alatt hidrobiológiai jellegű kutatásokkal bővült a tanszék profilja. Ezen a területen említést érdemelnek: dr. Andrikovics Sándor álkérész, kérész és vízimadár, dr. Kiss Ottó tegzes kutatási eredményei, illetve dr. Regős János és dr. Milinki Éva vizek gerinctelen- és gerinces életközösségeit érintő nehézfém-szennyezéseket elemző vizsgálatai. A hidrobiológiai kutatások eredményei hazai és nemzetközi vonatkozásban is ismertté – és elismertté – tették az itt folyó munkát, 2006-ban az állattani tanszék szervezte meg a 5th Conference Working Group Aquatic Birds of SIL (Limnology and Waterbirds) nemzetközi konferenciát.
• A sokirányú kutatás mellett, az oktatás tartalmi bővítésére és korszerűsítésére is sor került az elmúlt évtizedekben. Folyamatosan bővült a választható tantárgyak sora. Dr. Regős János nevéhez fűződik a tengerökológia tantárgy bevezetése, amely az EKF állattani tanszékén az elsők között épült be a felsőoktatás főiskolai tantervébe. A választható tárgyak közül: a hidrobiológia, biogeográfia, a patológia, bioetika, az etológia és az Integrated Zoology angol nyelvű speciálkollégium külön is említést érdemel.
• A tanszéken az oktatási feladatokat főállású mellékállású és óraadó kollégák látják el. Dr. Andrikovics Sándor habilitált főiskolai tanár, c. egyetemi docens mellett, két PhD fokozatú főiskolai docens, dr. Regős János és dr. Antal Károly, valamint két univ. doktorival rendelkező főiskolai docens, dr. Milinki Éva és dr. Varga János töltenek be oktatói státuszt. A metodikai feladatokat Gál Sándor (óraadó) gyakorló iskolai vezető tanár látja el. Külső óraadóként vesz még részt az oktatómunkában Dr. habil. Kiss Ottó főisk. tanár, Dr. Sasvári Lajos egyetemi tanár, az MTA doktora, Dr. Fűköh Levente egyetemi magántanár és dr. Vadnai István főorvos. Az oktató- és kutatómunkát Nagy Beáta tudományos segédmunkatárs és Dulainé Murányi Judit laboráns segítik.